Az elnökválasztás után a radikalizálódástól tart a lengyel sajtó

A lengyel sajtókommentárok az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának az exit pollok alapján várható választási győzelme következményeként a kormányzó jobbközép Polgári Platformon (PO) belüli feszültségek kiéleződését és a lengyel politikai színtér átrendeződését várják, és a politikai törésvonalakat áthidaló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó külpolitikát szorgalmaznak. A leköszönő elnök, Bronislaw Komorowski választási vereségéért a Rzeczpospolita jobbközép napilap a kormányzó Polgári Platform (PO) „népszerűtlen, hibát hibára halmozó, határozott vezetést nélkülöző, a botrányok és az arrogancia megtépázott” politikáját okolja. Boguslaw Chrabota főszerkesztő úgy véli, hogy hatástalannak bizonyult Komorowski kampányának legfőbb negatív érve, miszerint Duda nyugodt „álarca” mögött igazából az ellenfelei által „radikálisnak” minősített Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke rejlik.

Chrabota szerint mindazonáltal felvetődik a kérdés, Duda megengedi-e Kaczynski közvetlen környezetének, hogy eluralja az elnöki hivatalt. A főszerkesztő rámutatott: Andrzej Duda „a véglegesen megosztott Lengyelországban” lesz elnök, a gyengülő PO-t is belső feszültségek gyötrik, ezért sikere a politikai színtér „teljes átrendeződését” vetíti elő, ami az őszi parlamenti választásokon következhet be. A Rzeczpospolita egy másik kommentárja azt taglalja, hogy milyen hatása lehet Andrzej Duda megválasztásnak a lengyel külpolitikára. Andrzej Haszczynski szerkesztő rámutat: Duda többször érzékeltette, nem ért egyet a PO-kormány külpolitikájával. Haszczynski annak a reménynek ad hangot, hogy az új államfő politikai ellenfelei komolyan veszik korábbi kijelentéseiket, miszerint a külpolitikának felül kell emelkednie a pártpolitikai érdekkülönbségeken, és nem fogják más államok vezetőit arról győzködni, hogy a lengyelek „rosszul választottak”. A szerkesztő ugyanakkor óv a lengyel külpolitika „radikális váltásától” is.

MTI / EPA / Jacek Bednarczyk

Fontosnak tartja, hogy az új elnök Grzegorz Schetyna külügyminiszterrel együtt arra törekedjen, Lengyelország az összes EU-tagállammal és az Egyesült Államokkal együtt nagyobb szerepet kapjon az ukrán válság megoldására irányuló tárgyalásokon. Haszczynski szerint a pártpolitikát áthidaló erőfeszítések célja kell legyen az is, hogy a NATO létesítsen állandó bázist Lengyelországban. Haszczynski úgy véli, hogy Andrzej Duda megválasztása a „meghatározhatatlan jövőbe tolja ki” Lengyelország csatlakozását az euróövezethez. Radikális változásoktól óv a Gazeta Wyborcza balliberális napilap. Adam Michnik főszerkesztő vasárnap éjjel így kommentálta Duda megválasztását: a lengyelek többsége elégedetlen „a független, demokratikus, stabil Lengyelország” modelljével, amelyet „a növekvő gazdaság, az EU- és a NATO-tagság jellemez”, ezért valamiféle változás mellett szavazott.

„Nem tudjuk pontosan, milyen változás ez” – tette hozzá. Michnik megjegyzi, Duda kötelessége a lengyel alkotmányos rend védelme, hiszen a választók „tisztsége betöltésére, nem pedig a demokratikus állam rombolására” hatalmazták fel. Komorowski stábja azon bukott el, hogy túlságosan biztos volt győzelmében – vélte Jaroslaw Flis neves krakkói szociológus a Gazeta Wyborczának adott interjúban.

„Amennyiben a PO elköveti a PiS korábbi hibáját, és dühödten támadja politikai ellenfeleit, a választók a következő nyolc évre ellenzékbe küldhetik” – véli Flis. Antoni Dudek politológus a WSieci konzervatív hetilap honlapján annak a véleménynek adott hangot, miszerint Komorowski veresége rohamosan elmélyítheti a PO belső válságát, amely azután vált láthatóvá, hogy Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották. Dudek szerint Komorowski lesz a következő pályázó Tusk megüresedett pártelnöki posztjára. Dudek úgy látja, hogy Duda megválasztásával a PiS-ben is elkezdődhet a nemzedékváltás, bár ez kevésbé látványosan, hosszabb távon történik majd.