Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A Szojuz-2.1A jelzésű hordozórakétát a pleszecki űrkikötőből indították útnak közép-európai idő szerint 17 óra 24 perckor. A start és a műhold leválása is menetrendszerűen zajlott. Az űreszköz a kijelölt Föld körüli pályára állította a katonai műholdat - közölte az orosz védelmi minisztérium.
Ez már a második alkalom az idén, hogy a Moszkvától északkeletre elterülő Arhangelszki területen lévő Pleszecken Szojuz-2.1a-es jelzésű hordozórakétát bocsájtottak fel. Az előzőt február 27-én indították. Más típusú, Szojuz-2-es és Rokot rakétákkal is sikeresen hajtottak végre ebben az évben felbocsájtásokat.
Az oroszországi polgári célú űrkutatást és űripart ugyanakkor több kudarc is érte az utóbbi két hónapban.
Legutóbb, május 16-án egy Proton-M típusú orosz hordozórakéta zuhant le, amely egy mexikói távközlési műholdat állított volna Föld körüli pályára. A vizsgálatok szerint a harmadik fokozat hajtóművének leállása miatt vallott kudarcot az orosz Proton hordozórakéta, amely a rajta lévő mexikói műholddal együtt elégett a légkörben.
Április 28-án egy Szojuz-2.1a hordozórakéta nem tudta a kijelölt pályára állítani a Progressz M-27M teherűrhajót, amely a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállított volna egyebek között üzemanyagot, oxigént. A hordozórakéta harmadik fokozatának hibája miatt nem jutott el a teherűrhajó az ISS-hez, sőt visszatért a Föld légkörébe, és a rakományával együtt megsemmisült.
A kudarc miatt május 26-ról júliusra halasztották a nemzetközi űrállomás újabb háromfős legénységének az elindítását. Előbb, biztonsági szempontokból egy újabb teherűrhajót bocsájtanak fel.
