Mindössze öt mandátummal szerezhetett többet a dán választásokon nyertes jobboldali koalíció a jelenleg kormányzó baloldaliaknál.
Az ellenzék győzött a csütörtöki dániai parlamenti választásokon, a Lars Lokke Rasmussen vezette jobboldali koalíció 90 mandátumot kapott a 179 képviselői helyből, míg az eddigi kormányfő, Helle Thorning-Schmidt mögött álló baloldali erők 85 helyre számíthatnak. Annak a négy mandátumnak a sorsáról, amelyről Grönland, illetve a Feröer-szigetek lakosai döntöttek, még nincsenek hírek. A választás nagy nyertese a bevándorlásellenes, jobboldali, populista Dán Néppárt, amely 15-tel növelte eddigi képviselői helyei számát.
Dánia történetének első női miniszterelnöke, Helle Thorning-Schmidt az éjszaka elismerte vereségét, s közölte: nemcsak a kormányfői tisztségről, hanem a szociáldemokrata párt elnöki posztjáról is lemond.
A jobboldali tábort vezető Lars Lokke Rasmussennek ugyanakkor nem lesz könnyű dolga a kormányalakításkor: az általa vezetett liberális párt, a Venstre ugyanis kevesebb szavazatot szerzett, mint a Dán Néppárt. (A Venstre 34, a Dán Néppárt 37 mandátumot kaphat.)
Az elmúlt években mindkét párt a szociáldemokrata kormány ellenzékéhez tartozott, s amikor Rasmussen 2009 és 2011 között Dánia kormányfője volt, számíthatott a Dán Néppárt, a DF külső támogatására. Most viszont nagy kérdés, hogy a DF be akar-e lépni a kormányba, illetve hogy mit kér támogatása fejében. A Dán Néppárt a szigorúbb határellenőrzés bevezetéséért, az Európai Unió hatalmának csökkentéséért és a Dániába igyekvő menekültek feltartóztatásáért száll síkra.
A Tisza jelöltje 42 százalékot, míg a körzetet 2022-ben megnyerő Hadházy Ákos 18 százalékot kapna Zuglóban a 21 Kutatóközpont mérése alapján. A felmérést készítő intézetet vezető Róna Dániel szerint csak az a biztos, hogy a Fidesznek aligha osztanak lapot. A HVG azt is kiderítette, kit indít a kormánypárt.
Bár a statisztikák szerint folyamatosan nő a rákos megbetegedések száma a világon, valójában sokkal jobb a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik.
