A legfőbb ellenzéki erő, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság rendezvényén a májusban államfővé választott Andrzej Duda elbúcsúzott a párttól, miután az alkotmánynak megfelelően lemondott párttagságától. Jaroslaw Kaczynski pártelnök ezt követően bejelentette, hogy helyettese és egyben Andrzej Duda sikeres elnökválasztási kampányának vezetője, Beata Szydlo lesz a párt kormányfőjelöltje a parlamenti választási győzelem esetén.
A döntés nem okozott meglepetést a lengyel politikai megfigyelőknek, akik már a nagygyűlés előtt úgy látták, hogy a héten 66. születésnapját ünneplő Kaczynski azt a következtetést vonta le a pártvezetéshez lojális, ugyanakkor friss erőnek számító Duda választási győzelméből, hogy a parlamenti választáson is új arcokkal kell indulnia a pártnak.
Kaczynski, aki nem mondott le a pártelnöki tisztségről, a választási nagygyűlésen kijelentette, hogy Lengyelországban további változásokra van szükség, amihez a PiS-en belüli nemzedékváltás is hozzájárulhat.
Szydlo programbeszéd jellegű felszólalásában a legsürgetőbb feladatok között nevezte meg a 67 éves nyugdíjkorhatár leszállítását, az adómentes jövedelemalap növelését, valamint a szegényeknek szánt nagyobb összegű családi pótlék bevezetését. Lengyelország külpolitikájáról beszélve kijelentette, hogy öntudatosabb politikára törekedne az Európai Unión belül.
"Az Európai Unió a mi házunk is. Ugyanakkor tudnunk kell, az EU-ban minden állam a maga érdekeiről gondoskodik, így kell tennünk nekünk is" - mondta. A PiS két hét múlva a sziléziai Katowicében tartandó kongresszusán mutatja be részletes programját.
A bányászcsaládból származó Szydlo öt éve tartozik Kaczynski szűkebb köréhez, gazdasági kérdésekben is jártas közigazgatási szakembernek számít, tárgyilagos, és jól kommunikál a sajtóval. Politikai pályáját egy kis-lengyelországi község polgármestereként kezdte, 10 éve a PiS tagja, kétszer választották meg parlamenti képviselővé. Házas, két felnőtt fiú édesanyja, egyikük papnövendék.
Az elvárások szerint Szydlo hölgyként Kaczynskinál előnyösebb helyzetben lesz az eddigi kormányfő Ewa Kopaczcsal való megmérettetésben is.
Kopacz pártja, a PO nagygyűlésén bizonytalan politikai erőként állította be a májusi elnökválasztáson jól szereplő, azóta is növekvő népszerűségnek örvendő független Pawel Kukiz mozgalmát, valamint - Szydlo kormányfőjelöltsége miatt - a PiS-t is. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski a "hátsó ülésről" fogja irányítani a párt választási stábjának munkáját.
A kormányfő beszédében főleg a fiataloknak a párton belüli szerepét hangsúlyozta. A lehallgatási botrányra és a PO politikusainak ezzel kapcsolatos múlt heti lemondásaira utalva úgy fogalmazott, hogy "egyesek közülünk csalódást okoztak, bocsánatot kérünk". A PO szeptember végén mutatja be választási programját, ennek kidolgozására 10 munkacsoportot állít fel.
Szombat délelőtt a kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) is rendezte sorait. Megfigyelők nemzedékváltást vártak a párt országos vezetőségi ülésétől, amelyen a PSL volt elnöke és egykori miniszterelnök, Waldemar Pawlak lemondásra szólította fel Janusz Piechocinski jelenlegi pártelnököt. A pártvezetés végül nem váltotta le Piechocinskit, aki egyben miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter. Kisebbségben maradtak azok a vezetőségi tagok is, akik a kormánykoalícióból való kilépést sürgették.
A kormánykoalíció a két párt népszerűségének csökkenése, valamint a házelnöki poszt betöltésével kapcsolatos huzavona miatt vált törékennyé. A tisztség a lehallgatási botrányban szereplő Radoslaw Sikorski lemondása után vár betöltésre. A posztot várhatóan a PO jelöltje, Malgorzata-Kidawa Blonska eddigi kormányszóvivő fogja betölteni. A PSL viszont saját soraiból jelölné Józef Zych egykori házelnököt.
Kukiz alakulóban lévő pártja jövő héten mutatja be programját, míg a válságban lévő lengyel baloldal több tömörülése hétfőn tárgyal lehetséges választási koalícióról.
A parlamenti választás időpontját még nem hirdették ki, de várhatóan októberben tartják majd. A CBOS közvélemény-kutató intézet felmérésének csütörtökön közzétett eredménye szerint csak három párt - a PiS, a PO és Kukiz tömörülése - lépné át a választási küszöböt. A PiS 31 százalékot nyerne el, a PO 25 százalékos, Kukiz pedig 19 százalékos támogatottságra tenne szert. Nem kerülne be a parlamentbe a PSL, valamint az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség és a balliberális Te Mozgalmad sem.
