Az alsóházban a kétharmados többségű kormánykoalíció mindkét pártja – a Liberális Demokrata Párt (LDP) és kisebbik partnere, a buddhista-pacifista Új Komeitó – jóváhagyta a javaslatot, amelyről később dönt a törvényhozás felsőháza.

Az ellenzék bojkottálta a voksolást és a lakosság jelentős része is ellenzi a hadsereg feladatainak körét bővítő törvénytervezetet. Szerda este a szervezők szerint mintegy hatvanezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt a javaslat elfogadása ellen. Összecsapások is kirobbantak ki a tiltakozók és a rendőrök között, két férfit a rendőrök megtámadása miatt őrizetbe vettek.

A tervezet elfogadása jelentős elmozdulást jelentene a japán biztonságpolitika eddigi, az önvédelmet előtérbe helyező irányvonalától. Lehetőséget teremtene arra, hogy Japán a kollektív önvédelem jegyében az Egyesült Államok vagy más baráti állam segítségére siessen egy fegyveres támadás esetén, még akkor is, ha Japánt nem érte támadás.

Az új tervezet a katonák külföldi bevethetősége miatt aggodalmat keltett az önvédelmi erőkön belül, illetve hozzátartozóik körében is.

Abe Sindzó miniszterelnök indoklása szerint határozottabban kell fellépni az államvédelem területén. Ezt szerinte Japán legfőbb szövetségese, Washington is támogatja, továbbá létfontosságú ahhoz, hogy Tokió meg tudjon birkózni az olyan kihívásokkal, mint az egyre erősödő Kína.

Az ellenzők szerint viszont a módosítás nem egyeztethető össze a pacifista alkotmánnyal, továbbá magával ránthatja Japánt az Egyesült Államok konfliktusaiba a világ bármely pontján.

Abe jelenleg a legnagyobb politikai kihívással néz szembe 2012 decemberi hatalomra kerülése óta, mikor megfogadta, hogy megerősíti Japán védelmét és fellendíti az ország gazdaságát.

A miniszterelnök támogatottsága az utóbbi időben csökkent. Egy, az Aszahi Simbun című napilap által végzett felmérés szerint öt százalékkal, 42 százalékra nőtt ellenzőinek aránya, és már csak a válaszadók 39 százaléka támogatta.