A 14 éves Reem Sahwil a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta, hogy a rostocki fórumon, amelyen Merkel iskolásokkal beszélgetett, eredetileg nem akart felszólalni, de végül meggondolta magát. "Egyszerűen kitört belőlem" - mondta a Bild am Sonntagnak. A szerdán tartott rostocki fórumon arról beszélt, hogy családját sokáig a kitoloncolás fenyegette, és nem tudják, maradhatnak-e Németországban, a bizonytalanság pedig megnehezíti az életüket. 

Nagy botrány kavart, hogy Merkel erre azt mondta: megérti a lány helyzetét, de "a politika néha kemény dolog, és ugyan nagyon rokonszenves vagy, de te is tudod, hogy a libanoni palesztin menekülttáborokban még sok ezren élnek. Ha most azt mondanánk, hogy mind jöhettek, és Afrikából is mindenki jöhet, akkor nem tudnánk kezelni a helyzetet". A kormány csak a menekültügyi eljárások átfutási idejének csökkentésével tudja enyhíteni a menedékkérők bizonytalanságát, ez az "egyetlen válasz", amelyet Németország adhat, "és lesznek, akiknek vissza kell menniük" - mondta a kancellár, akit ezért sokan szívtelenséggel, érzéketlenséggel vádoltak.

A jelenet, ami miatt Merkel támadják

YouTube

"Azt hittem, hogy majd valami olyasmit mond, hogy eltarthat egy darabig az ügyintézés, de biztosan maradhatunk. Természetesen csalódtam, és akkor kezdtem sírni, amikor Merkel asszony azt mondta, hogy mindig lesznek emberek, akiket ki kell toloncolni. Ez fájt, de boldog is voltam, hogy ennyire őszinte volt. Még inkább fájt volna, ha nem őszinte. Kedvelem az olyan őszinte embereket, mint Merkel asszony" - mondta a palesztin lány, aki egy libanoni menekülttáborból érkezett Németországba négy éve, kiválóan megtanult németül és jól teljesít az iskolában.

Merkel nem idegesítette magát a kommentekkel

A kancellár - aki a megríkatott kislányt vigasztalni próbálta és megsimogatta - egy vasárnapi televíziós interjúban azt mondta, hogy a fellépése szerinte rendben volt. Hangsúlyozta: nem mondhatja senkinek, hogy "csak azért, mert találkoztál a kancellárral, gyorsabban megoldódik a helyzeted, mint annak a nagyon sok többi embernek, akik mind erre várnak".  "Egy síró kislányt az ember szeretne megvigasztalni, de a jogi helyzetet ezzel nem lehet megváltoztatni" - mondta. Arra a kérdésre, hogy zavarják-e a viselkedése miatt az interneten megjelent bírálatok, azt mondta, hogy nem "idegesíti" magát ilyesmivel. "Nekem problémákat kell megoldanom" - mondta a német kancellár.

Reem esete révén újraindult a politikai vita a bevándorlás irányításáról, és a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) ismét elővették az év elején előterjesztett javaslatukat, amely szerint a jelenlegi, szerintük túlságosan széttartó szabályozás helyett az ügyet átfogóan rendező bevándorlási törvényt kell alkotni, és a munkaerőpiaci igények alapján kell meghatározni, hogy ki telepedhet le. "Valami nagyon rosszul működik Németországban, ha egyrészt több gyerekre van szükség, másrészt viszont kitoloncolás fenyeget jól beilleszkedő menekülteket" - mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője.

A munkaadói érdekképviseletek országos szövetsége (BDA) is változtatásokat sürget. A menedékkérőkre vonatkozó munkaerőpiaci korlátozások közül sok "politikailag és gazdaságilag is korszerűtlen" - mondta a szervezet egy szóvivője a Welt am Sonntagnak. Hozzátette, hogy a német gazdaság konjunktúrája a menekültek előtt is nyit foglalkoztatási perspektívát, és nem szabad veszni hagyni ezt a munkaerőt, mert számos üzem nem talál elég ipari tanulót.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetség vitatja, hogy szükség van új bevándorlási törvényre, és a bajor CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök a hét végén egy pártrendezvényen azt mondta, hogy a menedékkérők történelmi magasságba emelkedő száma miatt "kérlelhetetlen szigorra" van szükség. "Ez így nem mehet tovább" - idézte a Welt am Sonntag Seehofer szavait, aki rámutatott, hogy a menedékkérők nagyjából 40 százaléka a Nyugat-Balkánról érkezik, és körükben "nulla az elfogadott kérelmek aránya". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús térségekből érkező menedékkérőket be kell fogadni.