"Ez súlyosan hangzik, és az is" – mondta a negyedmilliósra duzzadt ügyhátralékról újságíróknak Manfred Schmidt a baden-württembergi Ellwangenben működő tartományi központi befogadóállomáson.

Azt mondta, nagyjából 100 ezer kérelmet gyorsan el lehetne bírálni, mert például Szíriából vagy a Nyugat-Balkánról származik a kérelmező, és míg a szíriaiak körében a 100 százalékot közelíti az elfogadott kérelmek aránya, vagyis szinte mindenkit csaknem automatikusan befogadnak, a nyugat-balkániak esetében a nullához közelít az elfogadott kérelmek száma, azaz gyakorlatilag mindenkit hazaküldenek.

A hátralék ledolgozása azonban ezekben az egyszerű ügyekben sem megy gyorsan, mert állandóan érkeznek újabb kérelmezők. 

"Ha lenne egy kis időnk, mondjuk ha három hónapig nem jönne senki, akkor le tudnánk folytatni ezt a 100 ezer eljárást" – mondta Manfred Schmidt. A trend viszont éppen ellentétes irányba mutat, júliusban olyan sokan jöttek, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer menedékkérőt regisztráltak.

A hátralék ledolgozását az is nehezíti, hogy sok a bonyolult és hosszadalmas eljárás, ilyenek például az Afganisztánból származó menedékkérők ügyei – mondta a BAMF elnöke. Hírportálok szerint hozzátette, hogy a hatóság folyamatos létszámfejlesztéssel igyekszik kezelni a helyzetet, az utóbbi 12 hónapban már 650 embert vettek fel.

A német politikában teljes egyetértés van abban, hogy a menekültügyi eljárások felgyorsítására, az ügyek átfutási idejének csökkentésére van szükség, és ehhez bővíteni kell a hatóság személyi állományát. A tervek szerint az állások számát 2800-ról 4800-ra emelik, és ebből ezret még idén betöltenek.    

Ugyanakkor "nem könnyű ezer alkalmas szakembert találni erre a munkára" – mondta kedden Volker Kauder, a kormányzó konzervatív CDU parlamenti frakcióvezetője a ZDF országos közszolgálati televíziónak.

A menedékkérők általában valamelyik nagyvárosban – főleg Münchenben, Berlinben és Hamburgban – jelentkeznek, hogy menedékjogi kérelmet kívánnak benyújtani, és a BAMF osztja el őket a tartományok között az úgynevezett königsteini képlet alapján, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között. 

A menedékkérőket az eljárás első szakaszában – a főszabály szerint 3 hónapig, a túlzsúfoltság miatt azonban rendszerint sokkal rövidebb ideig – a tartományi központi befogadóállomásokon helyezik el, majd ellátásukat átveszik a helyi önkormányzatok, így országszerte nyílnak menedékkérőket ellátó szállások városokban és falvakban.

A tartományi kormányok és az önkormányzati szövetségek a központi, szövetségi támogatás növelését sürgetik, a gyorsan emelkedő terhekre hivatkozva. Egyre több tartomány javasolja, hogy vezessenek be egy fejkvótát, vagyis a szövetségi kormány az ellátott menedékkérők száma alapján nyújtson pénzügyi támogatást. 

Volker Kauder szerint a berlini vezetés nyitott a felvetésre. A CDU-s frakcióvezető a ZDF-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak "nagyvonalú" támogatást kell biztosítania a tartományoknak és az önkormányzatoknak. Az ügyben a következő úgynevezett menekültügyi csúcson – a tartományi vezetők és a szövetségi kormány találkozóján – hoznak majd döntést, amelyet várhatóan az ősz dereka helyett már szeptemberben megtartanak.  

Abban is pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértés mutatkozik, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportjára, az összes kérelmező több mint 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású emberekre kell összpontosítani, számuk csökkentésével kell tehermentesíteni a menekültügyi ellátórendszert.

Ezt sürgeti mások mellett Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke és a legtöbb menedékkérőt ellátó Észak-Rajna–Vesztfália tartomány szociáldemokrata (SPD) belügyminisztere, aki a Die Weltben kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy szegény sorban élő koszovói családapaként ő is elmenekülne a kilátástalanság elől, de "ennek ellenére nagyon gyorsan meg kell mondanunk ezeknek az embereknek, hogy nálunk nem szerezhetnek menedékjogot, és nincs esélyük arra, hogy itt maradjanak".     

A legutóbbi adatok szerint az év eleje óta valamennyi származási országot együttvéve 302 415 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 100 ezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor a délszláv háború kezdete, a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérő érkezett Németországba.