A több mint 8000 ember életét követelő áprilisi földrengés hatalmas katasztrófát jelentett az országban élők számára, és további természeti katasztrófákat vonhat maga után - hangzik a szakértők borús jövendölése. 

A föld alatti folyamatok elemzése után egy nemzetközi szakértői csoport megállapította, hogy a törésvonal mentén kialakult feszültség a lökések centrumától keletre elvezetődött, nyugati irányban azonban inkább nőtt a nyomás - olvasható a Die Welt című laphonlapján. 

A Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés a fővárostól, Katmandutól 80 kilométerre északkeletre kezdődött 15 kilométeres mélységben. Geológiai szempontból az egész régió rendkívül aktív: az úgynevezett Himalája-fővetődésben az indiai kontinentális lemez évenkénti két centiméteres sebességgel nyomul észak felé, az eurázsiai lemez alá. Mivel a két lemez össze van kapcsolódva, évtizedek, vagy akár évszázadok alatt felhalmozódott feszültségek robbanhatnak ki váratlanul.

A földrengéskor az eurázsiai lemez hat másodperc alatt mintegy két métert emelkedett. A középpontból kiindulva, a Himalája-fővetődés mentén a törés 45 másodperc alatt másodpercenként mintegy három kilométer sebességgel terjedt szét 140 kilométeres távolságba keleti irányba. Katmandutól 75 kilométerre keletre lévő helyig nyúlt el, ahol május 12-én egy a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű utórezgés rázta meg a vidéket - közölte Jean-Philippe Avouac, a pasadenai California Institute of Technology munkatársa és csoportja a Nature Geoscience című lapban. 

Ezzel a Katmandutól keletre lévő területeken levezetődött a feszültség, itt a közeljövőben nem valószínű egy újabb, erős rengés. A centrumtól nyugatra azonban egy csaknem 800 kilométeres szakaszon több mint 500 éve nem vezette le a feszültséget jelentős rengés. "A Himalája-fővetődés lemezei itt erősen egymásba ékelődtek, a csúszási deficit akár több mint tíz méter is lehet. Az utolsó nagy földrengés itt 1505-ben történt, 8,5-es erősségű volt" - írták a kutatók.

Egy másik, szintén Avouac köré szerveződött kutatócsoport a régió több mérőállomásának adatait elemezve vizsgálta, hogyan terjedtek szét a szeizmikus hullámok, eredményeiket a Science című lapban mutatták be. A tudósok a folyamatot elsősorban azzal magyarázták, hogy a katmandui völgykatlan viszonylag puha, 500-600 méter vastag üledékes kőzettel töltődött. Ezért tartott itt a rengés mintegy 65 másodpercig. 

A Katmandutól északra, az epicentrumtól 78 kilométerre lévő KKN4-es állomás, amely egy magaslaton, közvetlenül az alapkőzeten áll, 25 másodperc elteltével kezdett mozogni és 32 másodperccel később állt meg. Ebből számították ki a szakértők, hogy a törés az alaptalajban mintegy három kilométer per másodperces sebességgel terjeszkedett. Ez 11 ezer kilométer per órás sebességet jelent.

Az üledékes kőzettel töltődött katmandui medencében ekkor felerősödtek a szeizmikus hullámok. Két mérőállomás jelzett 3-4 másodperces, erős kilengéseket, amelyek 20-40 másodpercig ismétlődtek. "A földrengés a teljes katmandui medencében rezonanciát váltott ki" - következtettek a kutatók.