Felkészületlennek nevezte saját országát a migránshullám kezelésével kapcsolatban a horvát államfő, aki arról is beszélt, hogy a rendszerük összeomlott, de nincs kapacitása Horvátországnak ilyen mértékű áradat kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic a köztévének nyilatkozott szerdán. A horvát elnök azt mondta, hogy Magyarország és Horvátország baráti szomszédos országok, a migránskérdéssel kapcsolatos retorika némileg veszélybe sodorta ugyan a két ország kapcsolatát, de ezt átmeneti állapotnak nevezte.
"Soha nem szép dolog a saját országunkat külföldön kritizálni, de el kell mondanom azt is, amit Horvátországban mondtam: felkészületlenek voltunk erre a helyzetre, bár hónapokkal ezelőtt számítani lehetett a migránshullám elindulására" – fogalmazott a köztársasági elnök.
Hozzátette: Horvátország szeretne segíteni ezeknek az embereknek, de a menekülteket és migránsokat szét kell választani. A menekülteket segíteni kell, a migránshullám azonban meghaladta a kapacitásaikat. "Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Makedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt" – mondta.
Azzal összefüggésben, amikor Horvátországot elérte a nagymértékű migránshullám, azt mondta: "be kell vallani, hogy a rendszer összeomlott, méghozzá néhány órán belül". Hozzátette: ő már korábban is arra figyelmeztetett, hogy ennek a kérdésnek nem csak humanitárius, de gazdasági, társadalmi dimenziói is vannak. Horvátország nem ellenzi a migrációt, nem kívánják megtiltani azt, hogy a bevándorlók belépjenek az Európai Unióba, ugyanakkor ellenőrizni szeretnék az eseményeket – jelezte.
Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: a megoldásra kell koncentrálni, de Európában most csak a hatásokat kezelik, ami elválaszt a valós problémától. Hosszú távú migránshullámról van szó, sokáig fog Európa küzdeni ezzel. Úgy vélte, a diplomácián, segélyezésen és egyéb tevékenységeken keresztül, együttműködve Törökországgal és Libanonnal, a gyökerénél kell kezelni a problémát. Emellett hosszú távú migránspolitikára van szükség, védeni kell az európai határokat – mondta.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
