"Úgy gondolom, hogy erkölcsös vezetési stílusa és az igazán nehéz problémákkal való megbirkózása együttesen teszi őt érdemessé ennek a díjnak az elnyerésére" - mondta Kristian Berg Harpviken, az Oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója.
Ő egyike azon keveseknek, akik bátorkodnak találgatásokba bocsátkozni a leendő Nobel-díjasokról, igaz, eddig még szinte soha nem jött be a jóslata. A tavalyi év az egyik ritka kivételnek számított, a kitüntetést ugyanis az általa favoritnak tartott pakisztáni gyerekjogi harcos, Malala Juszafzai vehette át az indiai Kailás Szatjártival közösen.
Merkelt látszólag hidegen hagyják a róla szóló találgatások. "Én azt mondom erre, hogy nem a sajtó adja át a Nobel-békedíjat, és én a politikai feladataimra koncentrálok, amelyekből most bőven kijut mindannyiunknak" - nyilatkozott múlt héten, az ukrán válságról szóló négyoldalú csúcstalálkozót követően.
Az ARD német közszolgálati televízió szerda este sugárzott politikai vitaműsorában, az Anne Willben viszont már inkább elutasítóan reagált. "Szinte nyomaszt engem az erről folyó diskurzus" - fogalmazott, hozzátéve, hogy most teljesen más dolgokkal van elfoglalva.
A Merkel által vezetett nagyobbik kormánypárt, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) több tagja úgy látja, hogy a kancellár által tanúsított elkötelezettség méltó az elismerésre. Heiner Geissler, a CDU korábbi főtitkára éppen szerdán emelt szót a kancellár munkájának Nobel-békedíjjal való jutalmazása mellett, ráadásul - mint megjegyezte - pont jó lenne az időzítés 25 évvel a német újraegyesítés után.
Ám egy csütörtökön megjelent reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a németek közel kétharmada ezt nem így látja. A Handelsblatt című gazdasági lap megbízásából a Forsa intézet által készített felmérésből kiderül: a megkérdezetteknek csupán 34 százaléka tekinti Merkelt alkalmasnak arra, hogy neki ítéljék a Nobel-békedíjat.
A német kancellár mellett a békedíj esélyesei között tartják számon még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat és a Novaja Gazeta című orosz újságot is. Az eritreai származású, jelenleg Svájcban élő Mussie Zerai orvos neve is felmerült nemrég, ő azoknak az embereknek segít, akik a Földközi-tengeren bajba kerülnek.
A norvég Nobel-bizottság pénteken közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor hirdeti ki a nyertest, akinek majd december 10-én kell átvennie a 8 millió svéd koronával (mintegy 280 millió forinttal) járó díjat.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjalapító svéd Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, és az alapító úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda.
A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.
A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. A díjat 1901 óta most 96. alkalommal osztják majd ki, 19 évben - főként a világháborús időkben - nem talált gazdára.
