A 2011-es tunéziai jázminos forradalom után az ország plurális demokráciájának építéséért tett erőfeszítéseiért 2015-ben az úgynevezett Nemzeti Párbeszéd Kvartet kapja a Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint csoportot 2013-ban hozták létre, amikor a demokratizálódási folyamatot az összeomlás fenyegette a politikai gyilkosságok, társadalmi lázongások miatt. A célja a békés politikai folyamat kialakulásának elősegítése, illetve polgárháború megakadályozása volt.

A Kvartet a civil társadalom olyan szervezeti alkotják, mint a tunéziai szakszervezeti szövetség, az Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, az emberi jogi liga, illetve az ügyvédi kamara. A Nobel-bizottság kiemelte, hogy a szervezetek közösen, és nem külön-külön kapták az elismerést, mivel együtt közvetítői, illetve hajtó erői voltak a békés demokratikus fejlődésnek Tunéziában. 

Kaci Kullmann Five, a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnöke bejelenti, hogy a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda a Nobel-békedíjat

MTI/EPA/Heiko Junge

A Nobel-békedíj idei nagy esélyesei között emlegették Angela Merkel német kancellárt, Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat, a Novaja Gazeta című orosz újságot, valamint az amerikai és az iráni külügyminisztert együtt. A fogadóirodáknál közülük is kiemelkedett a menekültek befogadásáért kiálló (emellett az ukrajnai fegyveres konfliktus kezelésében is kulcsszerepet játszó) Angela Merkel, igaz, az utóbbi napokban már változások mutatkoztak a német bevándorláspolitikában, így többen felvetették: talán mégsem lenne szerencsés, ha a kancellár megkapná a díjat.

Más kérdés, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még csütörtökön is arról beszélt: Angela Merkel méltó lenne a Nobel-békedíjra, sőt jobban kiérdemelte azt, mint Barack Obama amerikai elnök. (Utóbbi 2009-ben – megválasztása után egy évvel – kapta meg a Nobel-békedíjat, ami nagy meglepetést okozott, és éles bírálatokat váltott ki.)