A török kormánytól származó médiaértesülések szerek az ankarai kormány nem fogja tűrni, hogy az általuk ellenségként kezelt kurdokkal kiegyezzenek és támogatást kapjanak az amerikai és orosz hadsereg részéről. Az orosz és amerikai közeledés lényege, hogy az Iszlám Állam ellen eddig leghatékonyabban harcoló kurd csapatokat erősítsék, akik szövetségben állnak a szír kormányellenes erőkkel is.
A kurdoknak nincs önálló állama, az általuk lakott terület megoszlik Irak, Szíria és Törökország területei között, mindössze csekély autonómiával rendelkeztek a szír és az iraki államhatolom megrogyása előtt. Folyamatos harcot vívtak önállóságukért hol békésebb, hol erőszakosabb megoldásokkal. A török kormány attól tart, hogy az 1984 óta tartó viszályban megint ellenségesen tevékenykedő kurdok a nagyhatalmak jóváhagyásával létrehozhatják saját államukat a szomszédban, akár Törökországból is kihasítva egy területet.
A kurdok az Iszlám Állam elleni harc egyik legelkötelezettebb tagjai, az amerikaiak már jóideje támogatják őket, hétfőn az oroszok is bejelentették, hogy készek együttműködni további csoportokkal, akik az IÁ ellen harcolnak. A Népvédelmi Egységek - azaz YPG - az utóbbi időben a török tapasztalatok szerint mind az Egyesült Államok, mind Oroszország felé elkezdett közeledni. A YPG hétfőn bejelentette, hogy szövetségre lép szíriai arab lázadókkal. A szövetségtől, amit az amerikaiak támogatnak, fegyverszállítmányokat remélnek, hogy csapást mérhessenek az Iszlám Államra a fővárosának számító Rakkában.
A török kormány szerint a PYD egy terrorista csoport és azt szeretnék, hogy minden ország mérlegelje a velük való együttműködésének következményeit - mondta az egyik nyilatkozó, az YPG politikai szárnyára, a Demokratikus Unió Pártjára (PYD) utalva. A kormánytisztviselők arra nem tértek ki, hogy milyen lépéseket foganatosítana Törökország, ha egyáltalán reagálna, amennyiben a YPG harcosai átlépnék az Eufráteszt. A török légierő többször is bombázta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezetet Észak-Irak hegyvidéki területein, azonban Szíriában jóval kockázatosabb lenne csapást mérnie a kurdokra, mivel ezzel konfliktusba keveredhetne az ott tevékeny amerikai és orosz légierőkkel.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
