A kurdoknak nincs önálló állama, az általuk lakott terület megoszlik Irak, Szíria és Törökország területei között, mindössze csekély autonómiával rendelkeztek a szír és az iraki államhatolom megrogyása előtt. Folyamatos harcot vívtak önállóságukért hol békésebb, hol erőszakosabb megoldásokkal. A török kormány attól tart, hogy az 1984 óta tartó viszályban megint ellenségesen tevékenykedő kurdok a nagyhatalmak jóváhagyásával létrehozhatják saját államukat a szomszédban, akár Törökországból is kihasítva egy területet.
A kurdok az Iszlám Állam elleni harc egyik legelkötelezettebb tagjai, az amerikaiak már jóideje támogatják őket, hétfőn az oroszok is bejelentették, hogy készek együttműködni további csoportokkal, akik az IÁ ellen harcolnak. A Népvédelmi Egységek - azaz YPG - az utóbbi időben a török tapasztalatok szerint mind az Egyesült Államok, mind Oroszország felé elkezdett közeledni. A YPG hétfőn bejelentette, hogy szövetségre lép szíriai arab lázadókkal. A szövetségtől, amit az amerikaiak támogatnak, fegyverszállítmányokat remélnek, hogy csapást mérhessenek az Iszlám Államra a fővárosának számító Rakkában.
A török kormány szerint a PYD egy terrorista csoport és azt szeretnék, hogy minden ország mérlegelje a velük való együttműködésének következményeit - mondta az egyik nyilatkozó, az YPG politikai szárnyára, a Demokratikus Unió Pártjára (PYD) utalva. A kormánytisztviselők arra nem tértek ki, hogy milyen lépéseket foganatosítana Törökország, ha egyáltalán reagálna, amennyiben a YPG harcosai átlépnék az Eufráteszt. A török légierő többször is bombázta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezetet Észak-Irak hegyvidéki területein, azonban Szíriában jóval kockázatosabb lenne csapást mérnie a kurdokra, mivel ezzel konfliktusba keveredhetne az ott tevékeny amerikai és orosz légierőkkel.
