A német kormány szóvivője szerint október 21-től újra elkezdték alkalmazni a szíriai menekültekkel és bevándorlókkal szemben a dublini megállapodások azon pontját, miszerint vissza lehet őket toloncolni abba az országba, ahol átlépték az unió külső határát, kivételt kizárólag Görögország képez. A németek eddig átvállalták a periféria országaitól a menekültügyi eljárás lefolytatását, a BAMF adatai szerint az idén október végéig  758 473 menedékkérőt regisztráltak, köztük 243 721 szíriai állampolgárt.

A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést "meghívólevélként" értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején. Az MTA legutóbbi kutatása azonban ellentmond ennek, a magyar kormány által összegyűjtött adatok elemzését követően nem találtak érdemi összefüggést a különböző nemzetközi és magyar menekültügyi szabályozások és módosítások, valamint a menekültek számának változása között.

A német belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben - ennek gyakorlását a menekültek nagy száma miatt függesztették fel, viszont rontotta az elbírálás megbízhatóságát. A német BAMF hivatalosan sosem ismerte el, hogy a gyakorlatban elhagyták a meghallgatást, ez csak egy Twitter üzenet formájában került visszaigazolásra.

A szövetségi belügyminisztérium a változtatások visszavonásával azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a szíriai menedékkérők nem részesülnek megkülönböztetett bánásmódban Németországban - vélik megfigyelők. A belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy az eddiginél többen kapnak menekültstátus helyett úgynevezett oltalmazotti státust, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól.