Minden hétre egy szalag

Buszokkal mozgatott, macedón iratokkal és ideiglenes lakcímmel ellátott albán állampolgárok szavaznak tömegesen a macedóniai választásokon – egyebek mellett ez derült ki az ellenzéki szociáldemokraták által a napokban nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetések szövegéből. A Zoran Zaev szociáldemokrata vezető által bemutatott, s a 2013-as helyhatósági választások idején készült hangfelvételeken Gordana Jankuloszka belügyminiszter nyíltan beszélt az albániai Prespa körzetéből „importált” választókról, majd hozzátette: Csak az kockázatos, hogy 50 ember van bejelentve egy negyven négyzetméteres lakásba. Amikor a miniszterelnöknél voltunk, azt kértem, hogy a helyi hatóságok adjanak több címet, de végül ez elmaradt” – mondta a kormánytag meg nem nevezett beszélgetőtársának.

Egy másik felvételről az is kiderült, hogy miért nincs elég lakcím. „A helyi adminisztráció vezetője komcsi” – magyarázta egy női hang Jankuloszkának, arra utalva, hogy az adott település az ellenzéki szocdemek vezetése alatt van. A labdarúgó-szövetség azóta már leváltott elnökét is „lekomcsizták”, mert nem adott ingyenjegyeket a kormánypárti aktivistáknak az egyik mérkőzésre. „Ha nem gondolja meg magát, mondd meg neki, hogy a feleségét és a gyerekeit egy árokban fogja megtalálni” – közölte egy beszélgetésben Martin Protugjer, Nikola Gruevszki kormányfő kabinetfőnöke, aki ezután durva szavakkal minősítette a „komcsi” viselkedését.

A Zaev szerint a macedón titkosszolgálat által készített, s az ellenzékhez húzó tisztek által kiszivárogtatott szalagok egyikén a jobboldali, nacionalista Gruevszki is elárulta magát. „Ha itt is lettek volna prespaiak, akkor elértük volna, amit akartunk. Mondjátok meg az embereinknek, hogy a számoláskor csináljanak minél több érvénytelen szavazatot” – mondta közlekedési miniszterének, Mile Janakieszkinek a kormányfő, amikor kiderült, hogy Szkopje egyik választókerületében véletlenül az ellenzék győzött.

Szkopjei értesülések szerint a kormányfő rokona, Szaso Miajkov vezette titkosszolgálat húszezer ember telefonját hallgatta le, s a kipécézettek között a kormánytagok mellett ott voltak ellenzéki politikusok, újságírók és civil aktivisták is. Gruevszki arról is meggyőződhetett, hogy kabinetjének tagjai sem értenek egyet vele. „Tragédia, hogy a büdzsének csak öt százalékát költjük kultúrára. Abba kellene már hagyni, hogy épületekre és emlékművekre szórjuk a pénzt. Az USA sem bírná el ezt a költekezést. Csokoládéra költünk, miközben kenyérre sem futja” – fakadt ki a telefonba Zoran Sztavreszki pénzügyminiszter, bírálva Gruevszki nagyszabású szkopjei építkezési programját.

Bár az ellenzék már február eleje óta hetente mutat meg újabb és újabb telefonbeszélgetéseket – a dramaturgiai szabályoknak megfelelően egyre súlyosabb bűncselekményekkel hozva kapcsolatba a kormányt – Gruevszkiék eddig nem adták meg magukat, sőt ellentámadásba is lendültek. Zaevet azzal vádolják, hogy egy meg nem nevezett külföldi titkosszolgálat megbízására és segítségével puccsot próbál meg előkészíteni a kétmillió lakosú volt jugoszláv tagköztársaságban, és ezért elvették útlevelét, így nem hagyhatja el az országot. Három ember ellen hazaárulás vádjával eljárás indítottak, egyiküket már rács mögé is zárták.

Gruevszkiék meglehetősen erőtlenül tagadják azt, hogy a felvételek valódiak – leginkább azt hajtogatják, hogy az ellenzék összevágta a szalagokat, hogy hazug következtetéseket vonjanak le a beszélgetésekből, s inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy külföldi ügynökké silányítsák le az ellenzéket. A kormány tagjai nem mondják ugyan ki, mely országra gondolnak, ám Szkopjéban mindenki tudja, hogy a déli szomszédra, Görögországra gondolnak, amely már 1991 óta akadályozza Macedónia európai integrációját. Athén úgy tartja ugyanis, hogy a szomszédja már az országnévválasztással is kinyilvánította, hogy igényt tart Görögország Makedónia nevű térségére. A kétoldalú viszony évek óta nem javul – a gazdasági nehézségek miatt mindkét országnak jól jön az utálható ellenséges szomszéd –, s közben tovább mérgezi a kapcsolatokat, hogy Gruevszki úgy tesz, mintha az ő országa lenne a Nagy Sándor révén híressé vált ókori Makedónia jogos örököse: egymást érik Szkopjéban a hellenizmus korát idéző emlékművek, s a közintézmények is leginkább Nagy Sándor, illetve apja, II. Philipposz nevét viselik.

A lehallgatási botrány csak kiélezte a 2006 óta hatalomban lévő Gruevszki és ellenzéke vitáját: miközben a hatóságok már több kritikus hangvételű lapot és tévéadót is leállásra kényszerítettek – gazdasági, illetve egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolva őket –, az ellenzék a tavalyi parlamenti választások óta nem hajlandó részt venni a parlament munkájában. A szociáldemokraták szerint ugyanis Gruevszkiék nemcsak a 2013-as helyhatósági választásokon csaltak, hanem a törvényhozásin is, s ezért úgy vélik, nem legitim a hivatalban lévő kormány. Zaevék Gruevszki lemondását, szakértői kormány kinevezését, s a választások előrehozatalát követelik, s közölték, hogy addig folytatják a leleplező felvételek nyilvánosságra hozatalát, amíg nem távozik hivatalából Gruevszki.

A 2006 óta tartó feszültség miatt vészesen megosztottá vált a macedón társadalom, amely 2001-ben egyszer már a polgárháború küszöbére sodródott. Akkor a lakosság több mint negyedét számláló albán kisebbség ragadott fegyvert, hogy elérje a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását. Elemzők szerint most a macedónok között is feszült a viszony, egyre jellemzőbbé válik, hogy évtizedes barátságok szakadnak meg a politikai viták miatt. „Előbb-utóbb itt is olyan helyzet alakul ki, mint Erdogan elnök Törökországában: tüntetések lesznek, s a nemzetközi közösségnek is elege lesz belőlünk” – szaladt ki egyszer, ugyancsak lehallgatott beszélgetésen, Zoran Sztavreszki száján. A nyugati visszhang egyébként eddig nem volt túl erős, az amerikai és brüsszeli politikusok legfeljebb azt kérték, hogy Szkopje ne korlátozza tovább a sajtószabadságot, és ne indítson koncepciós pereket a kormányt bíráló személyek ellen.

NÉMETH ANDRÁS