David Cameron szerda délután beterjesztette a londoni alsóház elé a brit királyi légierő szíriai bevetéséről szóló kormányindítványt. A parlament várhatóan éjszaka szavazhat az tervezetről, ugyanis előzetesen 157 képviselő jelezte hozzászólási szándékát. Amennyiben csatlakoznak a harcokhoz, Európa három legerősebb hadserege támadhatná az Iszlám Állam állásait, Franciaország a párizsi merényletek után kezdte meg akcióit, a német Bundestag is szerdán tárgyalja a Merkel-kormány előterjesztését, amely 1200 katonát küldene a térségbe.

Cameron vitaindító előterjesztése szerint tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg. A fenyegetés nagyon is valós a miniszterelnök szerint, és a hadműveletek kiterjesztésének kockázatait messze felülmúlja annak a kockázata, ha Nagy-Britannia nem tesz semmit. A királyi légierő már részt vesz az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását. Cameron szerint az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.

A lépés szükségességére Cameron felhozott egy közelmúltbeli példát, mikor egy szíriai ellenzéki alakulatnak sürgős segítségre lett volna szüksége az Iszlám Állam fegyvereseivel vívott ütközetében, és a brit légierő Tornado típusú harci gépei mindössze nyolcpercnyi távolságra voltak a helyszíntől – csak éppen a határ iraki oldalán, ezért nem tudtak beavatkozni. A veszélyes helyzetbe került szíriai egységnek végül negyven percet kellett várnia, mire a nemzetközi koalíció más gépei odaértek. Cameron szerint az ilyen késedelmek azok életét sodorják veszélybe, akik felveszik a harcot a szárazföldön az Iszlám Állammal, és "nem használnak Nagy-Britannia megítélésének sem szövetségesei körében".

A brit kormányfő szerint azért is indokolt lenne a légierő hadműveleteinek szíriai kiterjesztése, mivel a nemzetközi koalíció precíziós légicsapás-mérési kapacitásának negyedét-harmadát Nagy-Britannia biztosítja, és a térségben tevékenykedő, pilóta nélküli csapásmérő légi eszközök negyede is a brit légierőé. Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen elmélyült tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok vezetőinek megítélése szerint valós a kockázata egy hasonló nagy-britanniai merénylet elkövetésének – tette hozzá.

Amennyiben Nagy-Britanniát a következő hetekben vagy hónapokban terrortámadás éri, lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ez a Szíriában végrehajtott brit légicsapások következménye, de Cameron emlékeztetett, hogy  az IÁ már egy éve próbálkozik nagy-britanniai terrortámadásokkal. Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését, szerinte ez hiba lenne, mivel nyugati szárazföldi egységek megjelenése a térségben önmagában is radikalizálná a helyi lakosságot, és így a kívánttal ellentétes hatást gyakorolhatna.

Cameron nem szeretett volna jóslatokba bocsátkozni az akció hosszát illetően, de elismerte, hogy így hosszabb időt vesz igénybe az Iszlám Állam elleni stratégia sikerre vitele. A parlamentben feszült hangulatra lehet számítani, ugyanis Cameron az ellenzéki képviselőket korábban felszólította, hogy ne tartsanak a "terroristaszimpatizáns hangokkal" és támogassák az indítványát, azonban ezért többen bocsánatkérést követelnek.