A razziák a 2003-as üggyel kapcsolatosak, amikor a felszámolt Jukosz olajkonszern alapítóját szabadságvesztésre ítélték adóelkerülés és sikkasztás miatt – közölte az alapítvány. A razziákról szóló beszámolót az orosz szövetségi nyomozó bizottság is megerősítette.

Hodorkovszkij ellen december elején emelt vádat két gyilkosság szervezésében való részvétel miatt a nyomozó bizottság. A vád szerint a Jukosz volt elnöke 1998-ban részt vett Vlagyimir Petuhov, a szibériai Nyeftyejuganszk polgármestere elleni gyilkos merénylet és az East Petroleum Handelsgas GmbH ügyvezetője, Jevgenyij Ribin elleni 1999-es merénylet szervezésében. Ez utóbbiban Ribin testőre halt meg.

Hodorkovszkij tagadja a vádakat, és politikai leszámolásnak tekinti az ellene folyó eljárást.

A nyeftyejuganszki polgármester megölése és több más gyilkosság ügyében 2007-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték az olajvállalat egykori biztonsági vezetőjét, Alekszej Picsugint. Ezt az ügyet az orosz hatóságok egyszer már lezárták, de júniusban váratlanul újranyitották. Hodorkovszkij erről azt mondta, hogy az orosz ügyészség csak azért vette most újra elő ezt az ügyet, mert az általa létrehozott mozgalom, az Open Russia információkat tett közzé egy Spanyolországban folyó vizsgálatról, amely az orosz maffia és a Vlagyimir Putyinhoz közel állók feltételezett kapcsolatára igyekszik rávilágítani.

A Vlagyimir Putyin egyik fő politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2005-ben ítélték kilenc év szabadságvesztésre, 2013-ban az orosz elnök azonban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij nyugatra ment. Svájci száműzetésében azonban továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.