A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Salman Rushdie-ra 1989-ben bocsátott ki fatvát és tűzött ki milliós vérdíjat Khomeini ajatollah, Irán néhai vallási vezetője, mert a muszlimok szerint az 1988-ban Nagy-Britanniában kiadott mű sérti az iszlámot. Rushdie emiatt hosszú ideig bujkálni kényszerült, hiszen a vallási rendelet értelmében bármely hívő muszlim megölheti őt.
Az iráni radikális vezetők szerint Khomeini fatvája visszavonhatatlan, és 1989-ben bekövetkezett halála utána is érvényes. Az Iszlám Köztársaság egy vagyonos vallási szervezete 2,7 millió dollárt ajánlott fel a fatva beteljesítőjének, majd ezt 2012-ben 3,3 millióra növelte.
A félhivatalos Farsz iráni hírügynökség közölte hétfőn annak a 40 sajtóorgánumnak a listáját, amely hozzátett a vérdíjhoz a fatva kiadásának 27. évfordulója alkalmából. A Farsz 30 ezer dollárt ajánlott fel - mondta Manszur Amiri, annak a kiállításnak a szervezője, amelyen az vérdíj megtoldását bejelentették.
A könyvet övező vitát jól érzékelteti, hogy 1991-ben halálra késelték a mű japán fordítóját, és több, a könyv kiadásához hozzájáruló embert támadás ért. 1998-ban Mohammed Hatami akkori iráni államfő elhatárolta magát a fatvától, azt mondta, kilenc év bujkálás után már nincs veszélyben Rushdie élete.
Khomeini utódja, Ali Hamenei ajatolláh azonban 2005-ben kijelentette, a vallási rendelet igenis érvényben van, és három radikális vallási vezető felszólította a hívőket a gyilkosság végrehajtására. A Nagy-Britanniában élő Rushdie már jó pár éve rendőrök védelmében időnként megjelenik a nyilvánosság előtt.
