Kezdetét vette hétfőn a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) az a per, amelyet a csendes-óceáni Marshall-szigetek indított a világ három atomhatalma ellen a nukleáris leszereléssel kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeik be nem tartása miatt.

A csendes-óceáni szigetország mind a 9 atomfegyverrel bevallottan vagy gyaníthatóan rendelkező állam ellen keresetet nyújtott be, ám az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína, Izrael és Észak-Korea elutasította, hogy részt vegyen az eljárásában. India azonban nem utasította el, így a per az ázsiai nagyhatalom jogi képviselőinek előzetes meghallgatásával vette kezdetét.

AFP / Str

Az előzetes meghallgatások arra összpontosítanak, hogy a hágai testület elfogadhatja-e az India, Pakisztán és Nagy-Britannia ellen benyújtott kereseteket, amelyekben a parányi szigetország a világ atomfegyverkészletének felszámolását célzó tárgyalások újrakezdését sürgeti az alperesektől.

Pakisztán és Nagy-Britannia ügyét kedden és szerdán kezdik el tárgyalni. India csütörtökön azzal akar majd érvelni, hogy a hágai bíróságnak nincs hatásköre a kérdésben. Hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire kiderül, folytatódhat-e a per.

"Az egész ég vérvörös lett"

"Szégyen, hogy a másik hat nukleáris hatalom úgy döntött, hogy nekik nem szükséges reagálni" – panaszkodott Phon van den Biesen, a szigetország egyik jogi képviselője.

A Marshall-szigetek egyik minisztere, Tony deBrum elmondta, hogy 9 éves kisfiúként nagyapjával horgásztak, amikor tőlük mintegy 300 kilométerre az Egyesült Államok végrehajtotta hazájában az egyik nukleáris kísérletet. "Az egész ég vérvörös lett" – mondta a bíróknak, hozzátéve, hogy az ország néhány szigete eltűnt a térképről a tesztek következtében.

A Marshall-szigetek szerint az atomhatalmak jogilag kötelesek lennének tárgyalni a nukleáris lefegyverzésről, ám ehelyett például India éppen atomfegyver-arzenáljának mennyiségi és minőségi fejlesztésén dolgozik.

Nem először kérik fel a hágai testületet arra, hogy döntsön az atomfegyverek ügyében. Egy 1996-os véleményében a bíróság kimondta, hogy az atomfegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés általában véve szembemegy a háborús és a humanitárius joggal, ugyanakkor a testület megjegyezte azt is, hogy nem tud egyértelműen határozni abban a kérdésben, hogy jogos-e a nukleáris fegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés akkor, ha az állam tényleges túlélése forog kockán.

Az országban, amelynek alig hetvenezer lakosa van, és harminc évvel ezelőttig amerikai protektorátus volt, 1958-ig 67 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, melyek tartós egészségügyi és környezeti károkat okoztak.