A lap szerint a megállapodás még az ügyet közelről ismerő szakértők várakozásainál is gyorsabban és jobban fejti ki hatását. A Frontex kimutatása alapján az idén a január 1-je és március 20. - a megállapodás életbe lépésének napja - között naponta átlagosan 1676-an érkeztek a görög szigetekre, azóta pedig naponta átlagosan 337-en, ami 80 százalékos csökkenést jelent.

Az Európai Bizottság megelégedéssel nyugtázta a fejleményt, de az eredmények "offenzív kommunikációjával" még vár, figyeli, hogy mennyire tartós a visszaesés - írta a FAS.

A 80 százalékos csökkenés több tényezőre vezethető vissza. A legfontosabb, hogy Törökországban elterjedt az a hír, hogy az Égei-tengeren keresztül Görögország felé vezető migrációs útvonal zsákutca. A török hatóságok is határozottabban lépnek fel, sűrűbben ellenőrzik a görög szigetekkel határos partvidékre vezető utakat és gyakrabban hajtanak végre az embercsempészeket célzó akciókat, aki pedig mégis nekivág a tengernek, számolhat azzal, hogy még a török felségvizeken feltartóztatják és visszafordítják hajóját.

Továbbá hatékonynak bizonyult az embercsempészet elleni küzdelemben a térségben indult NATO-küldetés is, és az észak-atlanti szövetség kötelékében tevékenykedő hat hajó jelenlétének az a "hasznos mellékhatása" is megvan, hogy kevesebben vesznek oda a tengeren, mert a bajba került csempészhajókról gyorsan kimentik az embereket.

A FAS szerint a görög menekültügyi intézményrendszer fejlesztése is jól halad. A menedékjogi kérelmek minél gyorsabb elbírálása Görögországnak is érdekében áll - mutatott rá a német lap.

Görögország és az uniós társországok együttműködéséről sok jó hírt hallani - áll a FAS beszámolójában, amely szerint főleg Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az uniós soros elnök Hollandia támogatja megállapodás végrehajtását. Nagy-Britanniával kapcsolatban hozzátették, hogy beigazolódott, ami már a legutóbbi uniós csúcson is látható volt: David Cameron igyekszik mindent megtenni a válságkezelés sikeréért, arra számítva, hogy az eredmények a hasznára válhatnak az uniós tagságról rendezendő népszavazás ügyében.

Számos további tagállam is egyre inkább közreműködik a válságkezelésben, és "csak két ország csinál úgy, mintha semmi köze nem lenne az egészhez: Magyarország és Ausztria" - olvasható a konzervatív német hetilap összeállításában.