Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A szakemberek a délkelet-ausztráliai Murray-Darling medence természetes vizeiben, 2018 vége felé akarják szabadjára engedni a vírus pontyspecifikus változatát - írja a Guardian.
Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) hét éven át tesztelte a vírust az országban őshonos halfajokon és a Murray-, valamint a Darling-folyó mentén élő állatokon és megállapította, hogy az teljes biztonsággal bevethető a területen.
A pontyok veséjét, máját és kopoltyúját megtámadó herpeszvírus, a CyHV-3 általában 24 órán belül végez az áldozatával és hét napra van szüksége, hogy szemmel látható változást idézzen elő a bevetése helyszínén. Japán tavakban két hét alatt eltűnt az európai pontyok 70 százaléka. Kedvező hőmérséklet mellett 100 százalékos a hatásfoka.
"A ponty a természetes vizeink egyik utálatos kártevője, amely a Murray-Darling medence halállományának 80 százalékát teszi ki" - mondta Christopher Pyne, az innovációs tárca vezetője.
A kártékony halak megfékezésére irányuló korábbi erőfeszítések, úgy mint a csapdák kihelyezése és a kereskedelmi halászat, hosszú távon és ekkora területen költségesnek és jórészt hatástalannak bizonyultak. A meleg és alacsony oxigéntartalmú vizekben is gyorsan szaporodó pontyok évi 500 millió ausztrál dollár kárt okoznak a gazdaságban.
Az Ausztráliában a 19. század közepén meghonosodott pontyok azért jelentenek fenyegetést más fajokra nézve, mert felkavarják a vizet, eróziót okoznak és elorozzák a táplálékot az őshonos halak elől. Egyes térségekben a hajózható vízi utak teljesen zavarossá váltak a pontyok miatt, melyek elpusztították a vízinövényeket és elűzték az őshonos halak 90 százalékát.
