Az afgán hadsereg bizonyította elszántságát, bátorságát és magas fokú szakmai felkészültségét a folyamatosan fennálló biztonsági fenyegetettséggel szemben. Ugyanakkor az ország területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok veszélyeztetik az ország stabilitását – érvelt a főtitkár.
Az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok külügyminiszterei most úgy döntöttek, hogy a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták, hogy a NATO hosszabbítsa meg afganisztáni misszióját 2020-ig az ország és a térség stabilitása érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik erről.
Kiemelte, hogy a NATO-országok közül többen támogatásukról biztosították a szövetség Afganisztánt segítő pénzügyi partnerségét a 2016-os határidő után is. A támogatás kiterjed az afgán biztonsági erők kiadásaira is. Hozzátette, hogy évente legalább 5 milliárd dollárra lenne szükség.
Stoltenberg újságírói kérdésre elmondta, hogy a hűvös NATO-orosz viszony miatt még a július 8-9-i varsói NATO-csúcstalálkozó előtt újabb tanácskozást kezdeményez Oroszországgal.
A 28 NATO-tagország külügyminiszterével folytatott megbeszélésen egyetértés mutatkozott abban, hogy az Oroszországgal folytatandó politikai párbeszédnek a védelemre és az elrettentésre kell támaszkodnia.
