A kutatók általában a csillagok körüli lakható zónában keringő bolygókat kutatják, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi a cseppfolyós víz jelenlétét. Hagyományosan a Naphoz hasonló csillagok körüli planétákra fókuszálnak.

A közelmúltban azonban a kutatók elkezdtek olyan apró bolygókat vizsgálni, amelyek az úgynevezett vörös törpék körül keringenek, nagy közelségben. A galaxisunkban lévő csillagok nagyjából 75 százaléka vörös törpe. Ezek a gyenge fényű, hideg csillagok átlagosan több milliárd évvel idősebbek, mint a Nap.

Szabad szemmel nem láthatók, észlelésük lehetetlen a látható fény tartományában, és bár eleinte úgy tűnt, hogy a környezetükben nincs értelme az élet utáni kutatásnak, az újabb tudományos adatok azt sugallják, hogy a nagy részükhöz bolygó is tartozik, amivel több milliárdra növekedett a potenciálisan élhető planéták száma.

Az Imperial College London és a Princeton Egyetem szakemberei szerint azonban annak ellenére, hogy ezek a bolygók kisebb és gyengébb fényű csillagok körül keringenek, sok közülük mégis túlságosan forró ahhoz, hogy lakható legyen.

Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy ezeknek a planétáknak a nagy része sűrű, hidrogén és hélium alkotta légkörrel születik. Az üvegházhatás miatt az ilyen atmoszféra túlságosan meleggé teszi a bolygó felszínét ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.

A kutatók azonban úgy vélték, a vörös törpéktől érkező erős röntgen- és ultraibolya sugárzás hatására a légkör döntő része idővel elpárolog, potenciálisan lakhatóvá téve a bolygót.

A most végzett számítógépes szimulációk szerint azonban ezek a sűrű, hidrogén és hélium alkotta takarók nem tudnak szabadulni a Földdel azonos vagy annál nagyobb tömegű bolygók gravitációs erejétől, ami azt jelenti, hogy sokan közül megőrzik a fullasztó légkörüket.

A Vénuszhoz vagy Marshoz hasonló kisebb bolygók ugyanakkor képesek megszabadulni a légkörük jelentős részétől.

Mivel az újabb és újabb exobolygók (azaz Naprendszeren kívüli, idegen csillag körül keringő bolygók) felfedezései azt sugallják, hogy a vörös törpék körül sokkal gyakoribbak lehetnek a kisebb bolygók, ezért mégiscsak fennáll a lehetősége, hogy megannyi élhető planéta kering körülöttük - vélte Subhanjoy Mohanty, a tanulmány egyik szerzője.

Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóirat közölte.