A parlament május 20-án több mint kétharmados többséggel fogadta el a javaslatot, így a kérdést nem kellett népszavazásra bocsátani. Recep Tayyip Erdogan elnök kedden késő este írta alá szöveget.

A módosítást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Erdogan azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell.

A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint jelenleg 138, a prominens napilapok és hírtelevíziók értesülései szerint pedig 152 ilyen képviselő van.

A várható perek az Anadolu adatai szerint az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. Negyvenhét képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktájuk van.

A képviselőkkel szembeni vádak között szerepelhet egyebek között terrortámadással kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás.

Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében, és ennek következtében a PKK jelentős területeket vesztett.