Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után. Tavaly ideiglenes jelleggel visszaállították, de csak öt évre. A politikusok nem sokkal később már arról kezdtek beszélni, hogy a sorkötelezettség legyen állandó jellegű, ne csak ideiglenes.
A most elfogadott törvénycsomag - amely 2022-ig vázolja fel hadsereg fejlesztését - előirányozza a meglévő mellé egy újabb gépesített gyalogsági dandár létrehozását, amelyet egy tüzérségi zászlóaljjal egészítenek ki. A már létező dandár mellett pedig egy logisztikai zászlóaljat létesítenek.
2022-re a hadsereg maximális létszámát 30 200 főben határozták meg. Most 22 700 katona szolgál a hadseregben.
Jövőre a hadsereg fejlesztésére az ideihez képest 17,5 millió euróval, míg 2022-ben 96,3 millió euróval többet szánnak.
Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a további orosz terjeszkedéstől félve Észtország, Lettország és Litvánia is kérte, hogy a NATO növelje meg katonai erejét a területükön. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Oroszországgal határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.
