Múlt hét elején egy 17 éves afgán származású terrorista négy embert sebesített meg súlyosan egy vonaton baltával a németországi Würzburgban. Az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet. Egy hongkongi családra támadt rá, a rendőrök a fiút lelőtték.

Pénteken egy 18 éves iráni származású fiú ölt meg tíz embert egy müncheni bevásárlóközpontnál, tizenhatot pedig megsebesített, majd öngyilkos lett. Egy magyar származású fiú is volt az áldozatok között.

Vasárnap Ansbachban robbantotta fel magát egy hátizsákos merénylő egy borozónál, egy ember meghalt, tizenketten megsebesültek. Az Iszlám Állam ezt a merényletet is magára vállalta.

Angela Merkel csütörtöki berlini sajtótájékoztatóján megvédte eddigi menekültpolitikáját, és úgy vélte, hogy nem kell változtatni az eddigi irányvonalon.

A globalizáció árnyoldalai próbára teszik Németországot és Európát, de továbbra is kétségtelen, hogy "meg tudunk birkózni" a történelmi kihívással – mondta. Újra azzal érvelt, hogy az üldöztetés és háború elől menekülő embereknek joguk van a védelemhez. Azok viszont, akik elkövették a terrortámadásokat, szégyent hoztak az országra, amely befogadta őket – tette hozzá.

A hatóságok mindent megtesznek a "megrázó és elszomorító" bűncselekmények feltárásáért. Ezzel "a sok ártatlan menekültnek is tartozunk" – mondta még.

Angela Merkel kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot terjesztett elő csütörtökön. A würzburgi és az ansbachi merényletet olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség – vélte.

Meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság (CITIS) kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni együttműködést az Egyesült Államokkal, a hírszerzés területén is, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat – sorolta. Kilencedik pontként említette a kitoloncolások következetesebb végrehajtását.

A terroristák "barbár" cselekedeteikkel "civilizációs tabukat" döntöttek meg és "bomlasztani" akarták mindazt, amiért a németek kiállnak: életformájukat, nyitottságukat, szolidaritásukat. A terroristák félelmet és "civilizációk és vallások közötti gyűlöletet gerjesztenek", de Németország "határozattan fellép" mindez ellen – mondta Angela Merkel.

Szerinte az iszlamista terrorizmus nem Würzburggal és Ansbachhal érkezett meg Németországba. Az iszlamista terror régóta jelen van, de a legutóbbi két támadással "teljes erővel" megmutatkozott és beépült a köztudatba. Különösen "szörnyű" az általános elbizonytalanodás, ezért a szövetségi kormány azon dolgozik, hogy helyreálljon a bizalom az állami intézmények iránt – mondta.

Arról, hogy miért nem kereste fel a merényletek helyszínét, elmondta, hogy vasárnap részt vesz a müncheni gyászünnepségen, amelyen nemcsak a bajor fővárosban történt vérengzés áldozatai előtt tisztelegnek, hanem Würzburgról és Ansbachról is megemlékeznek.

A kérdésre, hogy Németország háborúban áll-e, kiemelte, hogy nem az iszlám, hanem az iszlamista terrorizmus és az Iszlám Állam ellen kell harcolni, és ezt akár háborúnak is lehet nevezni.

Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről szóló döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak – válaszolta egy kérdésre Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a belső határokon tavaly szeptember 15-én ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és elmondta: az Európai Bizottság év végén vizsgálja majd, hogy megfelelő-e az uniós külső határok védelme a belső határellenőrzés megszüntetéséhez.

A kancellárt egy sor további ügyről is kérdezték, mindenekelőtt a törökországi helyzetről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy aggodalommal tapasztalja  és szoros figyelemmel követi a török hatóságok "nagyon kemény" fellépését. Hozzátette, hogy minden körülmények között érvényesíteni kell az arányosság elvét.

Angela Merkel egyebek mellett arról is beszélt, hogy semmilyen formában nem avatkozik bele az amerikai elnökválasztási küzdelembe, arról pedig majd kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy indul-e a következő (jövőre esedékes) parlamenti választáson a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként.