Ketten Dél-Bánátban, egy ember pedig Szerbia nyugati részén, a boszniai határ mellett fekvő macvai közigazgatási körzetben fertőződött meg.

Dragan Ilic, az intézet munkatársa úgy nyilatkozott: Szerbia újabb területeire terjed ki a nyugat-nílusi vírus, ezért további erőfeszítéseket kell tenni a szúnyogok irtására, valamint védekezni a szúnyogcsípések ellen.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus a csípésükkel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

Szerbiában minden évben felüti a fejét a járvány.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre szúnyogcsípéssel kerül át a kórokozó.

Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya-, vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.