Az oroszok csaknem felét nem érdeklik a szövetségi parlament alsóházába és a regionális hatalmi szervekbe szeptember 18-án megtartandó választások - derült ki a független Jurij Levada Elemzőközpont kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.

A megkérdezettek csak 48 százaléka mondta azt, hogy szavazni akar a választásokon, 20 százalék még nem döntött a kérdésben, 28 százalék pedig úgy gondolta, hogy nem voksol majd. 49 százalék kijelentette, hogy nem érdeklik a választások és csak 46 százalék mutatott érdeklődést irántuk.

"Semmi sem múlik rajtunk"

Az adatok egy nappal azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynökségnek minősítette a Levada Központot. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az intézménynek sajtómegjelenései alkalmából közölnie kell: ebbe a kategóriába tartozik, valamint hogy nem vehet részt választási vagy népszavazási kampányban.

A Levada legfrissebb felmérése szerint a válaszadók 43 százaléka egyáltalán nem követi figyelemmel a választási kampányt, s mindössze 9 százalék tájékozódik komolyan ebben az ügyben. 23 százalék azt állította, hogy nem érdekli a politika, ezért a médiában nem követi a választásról szóló híradásokat. 12 százalék pedig azért cselekszik hasonlóképpen, mert nem bízik meg a tömegtájékoztatási eszközökben.

A voksolásban való részvételt elvető vagy a részvétellel kapcsolatban bizonytalan válaszadók szerint semmi sem függ attól, hogy elmennek-e szavazni. A negatív hozzáállás okai közé tartozik még a politikusokkal szembeni bizonytalanság, valamint az a meggyőződés, hogy úgyis a kormányzó Egységes Oroszország párt győz majd.

62 százalék válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy a választások nyomán megváltozhat-e a saját vagy környezetének élete.

Korruptnak nevezte a rendszert -> ügynök

Az orosz igazságügyi tárca kedden azzal indokolta a Levada Központ felvételét a "külföldi ügynökség feladatait ellátó nem kereskedelmi szervezetek" listájára, hogy egy váratlan ellenőrzés nyomán kiderült: az intézményt külföldi, főleg amerikai forrásokból finanszírozzák, s egyebek között ezek érdekében politikai tevékenységet fejt ki Oroszországban. Ezt a minisztérium szerint azáltal tette, hogy az állami szervek döntéseiről készített és terjesztett információkat, egyebek között fejlett informatikai eszközök segítségével, valamint részt vállalt a társadalmi és politikai nézetek alakításában.

Az ellenőrzést a Dmitrij Szablin kormánypárti szenátor vezetette, Antimajdan nevű mozgalom kérésére hajtották végre.

Az igazságügyi tárca indoklása rámutatott, hogy a Levada Központ a Pentagon által finanszírozott Wisconsini Egyetemtől is kapott pénzt. Az intézmény forrásai között van a brit Ipsos Mori, az amerikai Jones Day Limited Partnership, a Gallup, a Coloradói Egyetem, a Columbia Egyetem és a Georgre Washington Egyetem, a norvég Fafo Ais As, a svájci Fernland Holdings, a német Deutsche Gesellschaft Fuer Technische Zusammenarbeit GMBH és a litván Viesoji Istaiga.

Az RBK orosz gazdasági napilap által megszerzett minisztériumi dokumentáció szerint a Levada Központ azért is került rá a külföldi ügynökségek listájára, mert annak igazgatója, Lev Gudkov, valamint a szociológiai kutatási részleget vezető Alekszej Levinszon legkevesebb nyolc alkalommal bírálta nyilvánosan a kormányzatot. Gudkov például 2014 októberében egy értelmiségi konferencián a hatalmi rendszert maffiaszerűnek és korruptnak nevezte. A minisztérium az intézet több jelentését is politikai tevékenységként értékelte, és súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy az anyagokat az orosz és külföldi sajtó is idézte.

Több, az orosz médiában megszólaltatott szakértő szerint a Levada Központ rendszeresen alacsonyabbra értékeli a kormányzó Egységes Oroszország támogatottságát a hasonló profilú, kormányközeli FOM és VCIOM intézetnél. A Levada egy szeptember elejei mérése szerint a kormányerő támogatottsága 39-ről 31 százalékra esett vissza, ám ugyanebben az időszakban a FOM 45, a VCIOM pedig 41 százalékra taksálta az Egységes Oroszország táborát.

Gudkov kedden kijelentette, hogy az elemzőközpont, mivel kormányzati megrendeléseket nem kap, nem tud lemondani a külföldi üzletfelekről. Mint mondta, egyelőre nem világos, hogy az intézet közölhet-e adatokat a pártok és jelöltek támogatottságáról.

Alekszej Grazsdankin, a Levada igazgató-helyettese szerint egyébként az intézmény a vizsgálati anyagban első helyen kifogásolt Wisconsini Egyetem megbízásából az oroszok lakáshelyzetéről, valamint a külpolitikáról és az ukrajnai válságról vallott nézeteikről készített felmérést.