Regionális háború kitörését jósolja az iraki kormányfő, ha Törökország nem vonja vissza katonáit az országból.
Az iraki központi kormány megszállóknak tekinti az Észak-Irakban tartózkodó kétezer török katonát, miközben Ankara szerint azokat az észak-iraki kurd autonómia elnöke hívta be, hogy kurd pesmergákat és szunnita arabokat képezzen ki az Iszlám Állam ellen.
Az Iszlám Állam által még megszállt iraki Moszul elleni hadművelet heteken belül megindulhat, és a török vezetés az általuk kiképzett szunnita és kurd katonákat küldené harcba, ugyanis attól tartanak, hogy ha síita miliciák érkeznek a városba, akkor kollektív büntetésben részesítik a város többségében szunnita lakosságát, ami újabb menekülthullámot indíthat el Törökország felé. Az etnikai gyűlölködés fellángolása pedig a turkománokat, Irak török származású kisebbségét is veszélyezteti.
Törökország harci kedve Szíriában is tapasztalható a határ augusztusi átlépése óta, csapatai tüzérséggel, tankokkal és mintegy ezerfős különleges erővel egyre mélyebben vonulnak be. És miközben Szíria egyre komolyabb ütközési felület Törökország és az USA között, látványosan javult Ankara viszonya Moszkvához. Ez a török–orosz közeledés még inkább zavaró lehet az USA számára, miután az utóbbi napokban az amerikai–orosz kapcsolatok a hidegháborúra emlékeztető ellenségeskedéssé fajultak.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
