A bukaresti napilapok által felröppentett információt az érintett politikus nem kívánta kommentálni a Krónikának. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont megerősítette, hogy tárgyalnak Boduval. Hozzátette, a politikus jelöltségéről várhatóan a hét második felében hoz végleges döntést a szövetség elnöksége. 

"Sebastian Bodu egy olyan rutinos politikus, aki tiszteli az RMDSZ értékrendjét, vállalja a választási programunkat, a karrierje során soha nem volt olyan nyilatkozata, amelyben kifogást találnánk. Az ANAF volt elnökeként komoly tapasztalatra tett szert, és úgy gondoljuk, hogy a kampányban gazdasági vonatkozású témákat tud majd képviselni, elsősorban a kis- és középvállalkozókat tudja megszólítani" - idézte Kovács Pétert a Krónika. 

Az ügyvezető elnök szerint szükség van a magyar és a román társadalom közötti párbeszéd erősítésére, ezért "szükség van ilyen lépésekre is". 

A tengerparti Konstanca megye lakosságának mindössze 0,1 százaléka, 407 személy vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.

A jogász végzettségű Sebastian Bodu 2005 és 2007 között vezette a román adóhivatalt, 2007 és 2014 között európai parlamenti képviselő volt a Demokrata Párt (PD) színeiben. Pártjának a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való egyesülése után nézeteltérése támadt az alakulat vezetőségével, mely nem támogatta jelöltségét. 

Romániában nyolc évi kitérő után decemberben ismét megyei pártlistás szavazással választják meg az ország parlamentjét. A választás arányos képviseletet biztosít a részt vevő pártoknak.

Amint a Krónika emlékeztet rá, ebben a szavazási rendszerben sem példátlan, hogy a töredékszavazatok Erdélyen kívüli mandátumokat is juttattak az RMDSZ-nek. 2000-ben például bukaresti listán lett képviselő Pataki Júlia, míg Vajda Borbála a dél-romániai Calarasi megyében szerzett szenátori mandátumot.

Arra még nem volt példa, hogy a szövetség valamely jelöltlistáját román nemzetiségű jelölt vezesse.