Még nem ért véget az UNESCO és Izrael csörtéje

Az új határozat ugyan enyhébben fogalmaz Izraellel szemben, de a Templom-hegyet csakis arab nevén, Haram al-Sarifként említi, ezzel az izraeli kormány szerint ismét figyelmen kívül hagyja a zsidóknak és a keresztényeknek a városhoz fűződő történelmi kapcsolatát.

"Ez egy újabb abszurd döntés Izrael, a zsidó nép és a történelmi igazság ellen" – jelentette ki a szavazás után Karmel Sama-Hakohen, Izrael UNESCO-küldötte, majd "a történelem szemétládáját" jelképező dobozba dobta a határozat szövegét tartalmazó papírt – jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió.

Az UNESCO Világörökségi Bizottságának újabb határozata Izraelt elsősorban a jeruzsálemi óvárosban és annak környékén folytatott ásatások és változtatások miatt ostorozza. 

Az indítványt a bizottság jelenlegi huszonegy tagja közül tíz ország támogatta, kettő ellenezte, nyolc tartózkodott, Jamaica távol maradt a szavazástól.

Izraelben a szavazás titkossága ellenére tudni vélik, hogy a muzulmán országok mellett Kuba és Vietnam szavazta meg a határozatot, Tanzánia és a Fülöp-szigetek ellenezte, a többi tagország pedig tartózkodott, miután közülük négy európai ország – Lengyelország, Finnország, Horvátország és Portugália – ezt előre be is jelentette.

Jordánia és a palesztinok nevében Libanon és Tunézia nyújtotta be az indítványt, mert jelenleg ők tartoznak a Világörökségi Bizottság évente változó huszonegy tagállama közé.

Az Izrael örökségvédelmi politikáját elítélő határozat enyhébben fogalmaz a két héttel korábbinál, például zsidó nevén is említi, és nem teszi idézőjelbe a Siratófalat, valamint nem írja helyette annak arab nevét, az al-Burak teret, valamint nem nevezi a város "megszállójának" Izraelt, ahogy az korábbi UNESCO-határozatokban szerepelt. 

Az UNESCO válaszolt Izraelnek: mindhárom vallásnak joga van Jeruzsálemhez

Erősen kritizálta a saját szervezetének bizottsága által támogatott javaslatot az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova. Szerinte a három világvallás mindegyike, a muszlimok, a keresztények és a zsidók számára is szent hely Jeruzsálem.

Emellett azonban az új szöveg a jeruzsálemi óvárosban található, muzulmánok, zsidók és keresztények számára egyaránt szent helyet, amelyet arabul Haram al-Sarifnak vagy al-Aksza mecsetnek, héberül Har Habajtnak, angolul pedig Temple Mountnak, vagyis Templom-hegynek hívnak, továbbra is csakis arab nevén nevezi meg. 

Izraelben részleges diplomáciai győzelemként könyvelik el a szerdai döntést, mert a bizottság szavazni kényszerült róla, noha a palesztinok azért enyhítettek a határozat megszövegezésén, hogy azt a testület voksolás nélkül, konszenzussal fogadja el.

Az UNESCO szerdán elfogadott határozata nagyban hasonlít az október közepén a szervezet Végrehajtó Bizottsága által elfogadott döntéshez, amelyben az állt, hogy Izrael akadályozza a muzulmánok hozzáférését a Kelet-Jeruzsálemben található szent helyekhez, valamint a kelet-jeruzsálemi régészeti feltárások miatt marasztalta el az országot. Izrael válaszul azonnali hatállyal több területen is felfüggesztette együttműködését az UNESCO-val.

Az arab országok javaslatára az UNESCO Világörökségi Bizottsága minden évben szavaz a jeruzsálemi szent helyek veszélyeztetett voltáról, de csak az elmúlt évben kezdték csakis arab neveiken említeni az óváros szent helyeit.