Az izlandi előre hozott parlamenti választásokon leadott szavazatok közel felének kiértékeléséből az derül ki, hogy az eddigi jobbközép koalíció két pártja biztosan nem szerzi meg a többséget. Az előrejelzésekkel és a közszolgálati televízió felmérésével szemben kisebb támogatást kapott, és csak a harmadik helyen áll az internetes aktivisták által alapított, anarchistákat és libertáriusokat is magába foglaló Kalózpárt (Píratar).

A részeredmények szerint a favoritnak tartott kalózok a voksok 14 százalékát szerezték meg, de így is a háromszorosára - 9-re - növelhetik parlamenti képviselőik számát. Vasárnap hajnalban az RUV közszolgálati televízió a saját felmérése alapján még azt közölte, hogy a Kalózpárt és a köréje tömörülő erők szerezték meg a legtöbb képviselői helyet.

Az első - 30 százalékkal - az eddigi kormánykoalíció egyik tagja, a jobbközép Függetlenségi Párt. Visszaesett, 10 százalék körüli eredményt ért el a koalíció másik tagja, a liberális Haladó Párt. A második helyen a baloldali zöldek állnak 10 mandátummal.

Elemzők szerint a részeredmények alapján nagyon nehéz lenne megmondani, hogy a hét parlamenti párt milyen kormányképes koalíciót lesz képes alkotni. Az eddigi jobbközép koalíció két pártja biztosan nem szerzi meg a többséget, de a Kalózpárt és választási szövetségesei - a Baloldali Mozgalom, a szociáldemokraták és a Ragyogó Jövő nevű tömörülés - sem. Mindkét tábor 28 mandátumra számíthat, miközben az abszolút többséghez 32 képviselői helyre lenne szükség a 63 tagú törvényhozásban. A mérleg nyelve így a Függetlenségi Pártból levált Reformpárt (Vidreisn) lehet, amely hét mandátumával mindkét koalíciót hozzásegíthetné a parlamenti többség elnyeréséhez.

A választások előtti előrejelzések még arról szóltak: szinte biztosra vehető, hogy a csupán négy éve alakult, baloldali-liberális, de eléggé heterogén összetételű Kalózpárt a legrosszabb esetben is a második helyen végez, és szövetségeseivel kormányra kerül. A tavaly megszakított európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatását támogató tömörülés az általános elégedetlenségre támaszkodott a kampány során. A hangulatot alapvetően meghatározta a kormányzó elit érintettsége több pénzügyi botrányban.

A szavazásra jogosult 246 500 izlandi szombaton közép-európai idő szerint délelőtt 11 órától éjfélig adhatta le voksát. A legtöbben reformokat szeretnének és azt, hogy a kormány több pénzt áldozzon a kórházakra és az egyetemekre, de ami még ezeknél is fontosabb és sürgetőbb lenne, az a lakosság politikai intézményekbe vetett, már a bankrendszer 2008-as összeomlása során megrendült és azóta még tovább gyengült bizalmának helyreállítása. A nemzetközi offshore-botrányt leleplező panamai iratok Sigmundur David Gunnlaugsson kormányfő bukásához és az előre hozott választások kiírásához vezettek.