Bomba robbant az igazságszolgáltatásban, Franciaországban: a bíróságok, az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök is amellett volt, hogy a kazah oligarchát ki kell adni Oroszországnak. Az alkotmánybíróság azonban másképp döntött, amikor megállapította: a kiadatási kérelemnek politikai célja van.
Nurszultan Nazarbajev elnök akar megszabadulni egykori kedvencétől, aki kellemetlen ellenféllé vált. Három és féléves jogi procedúra ért ezzel véget.
Még Muhtar Ablijazov védőügyvédeit is meglepte a számukra kedvező ítélet. A kazah oligarcha örömkönnyek között hagyta el a börtönt, ahol a kiadatásra várt. Otthon kínzás fenyegetné- ezt az ENSZ kínzással foglalkozó különleges biztosa fejtette ki egy levélben, melyet a francia igazságszolgáltatásnak küldött. Eddig ez nem érdekelt senkit, mert Franciaországnak kiváló kapcsolatai vannak Kazahsztánnal. Nazarbajev elnöknek és családtagjainak pedig luxus ingatlanjai az Azúrparton.
Miért vált bűnbakká a kazah elnök egykor harcostársa?
Senki sem tudja pontosan, hogy Nurszultan Nazarbajev elnök kedvenc pénzügyi varázslója miért lett az első számú közellenség hazájában. Sokan arra tippelnek, hogy a teljhatalmú elnök egymással marakodó családtagjai fúrták ki az egykor majdnem mindenható oligarchát. Muhtar Ablijazovnak sok ellensége volt, hiszen ő kezelte az elnök titkos kasszáját. Az olajban és más ásványi kincsekben gazdag Kazahsztánba ömlött a külföldi pénz a Szovjetunió bukása után. Az elnök magánkasszája és az államkincstár között meglehetősen sajátos kapcsolat alakult ki. Ezt menedzselte Muktar Ablijazov, akit bukása után több milliárd eurónyi összeg ellopásával vádoltak meg. Az oligarcha tudta, hogy Kazahsztánban az elnök bukott kedvencének lenni nem épp életbiztosítás. Nyugat Európába menekült-idézi fel a történteket a párizsi Le Monde.
Nagy-Britanniában meg is kapta a politikai menekül státuszt. Ám elkövette azt az óvatlanságot, hogy Franciaországba látogatott. Ott lecsaptak rá a hatóságok, mert komolyan vették Kazahsztán kiadatási kérelmét. Párizs számára ugyanis Kazahsztán kiemelten fontos partner. A francia bíróságok először visszadobták a kiadatási kérelmet, mondván: Kazahsztán jogállamisága megkérdőjelezhető. Nazarbajev elnök nem esett kétségbe: jó barátjához, Vlagyimir Putyinhoz fordult. Így aztán Oroszország is kérte a kiadatást. Erre már a francia bíróságok és a kormány tagjai is rábólintottak.
Hiába érveltek a védőügyvédek, hogy Oroszország sem jogállam, és, hogy Putyin elnöknek első dolga lesz kiadni a bukott oligarchát Kazahsztánnak, eddig süket fülekre találtak Franciaországban. Most azonban az alkotmánybíróság mindenkit felülbírált. A kazah oligarcha szabad. Nazarbajev és Putyin hopppon maradt.Hol vannak a keresett euró milliárdok? Erre a kérdésre éppúgy nincs válasz, mint arra, hogy a teljhatalmú elnök és családja miből vásárolt méregdrága ingatlanokat a szupergazdagok paradicsomában, az Azúrparton Franciaországban.
