Bukarestben tüntetők ezrei, Románia más nagyvárosaiban pedig tüntetők százai vonultak utcára szerda este a szociálliberális kormány közkegyelmi tervezete és a büntető törvénykönyv tervezett módosítása ellen tiltakozva.

Szerdán ugyanis a bukaresti igazságügyi minisztérium egy tervezetet hozott nyilvánosságra, amely szerint közkegyelmet hirdetnének Romániában az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részének, hogy így enyhítsék a börtönök túlzsúfoltságán. A legfelső bírói tanácsnak véleményezésre megküldött tervezet szerint a szaktárca sürgősségi kormányrendelettel akarja elfogadtatni. Az intézkedés azokra nem terjedne ki, akiket a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó törvény alapján ítéltek el, illetve azokra sem, akiket erőszakos, a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekményekért, emberkereskedelemért marasztaltak el, vagy visszaeső elítéltek.

A tervezet szerint elengednék viszont a büntetés felét a 60 évnél idősebb, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, kiskorút eltartó vagy várandós elítéltek esetében, az intézkedések pedig a felfüggesztett büntetésekre is kiterjednének. Klaus Iohannis jobboldali román államfő viszont váratlanul megjelent a bukaresti szociálliberális kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne fogadja el társadalmi vita nélkül a közkegyelemről rendelkező, és a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.

A tervezet nyilvánosságra kerülése után több ezren vonultak utcára, a bukaresti bejelentetlen, interneten szerveződött demonstráció résztvevői "A tolvajoknak a börtönben, nem a kormányban a helyük", "El a kezekkel a Btk.-tól" feliratú táblákat emeltek a magasba.

A tüntetők kifejezték meggyőződésüket, hogy a kormánytöbbség nem a börtönök túlzsúfoltsága miatt akarja módosítani a büntetőjogot, hanem így akar mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított vagy már elítélt politikusainak. Szerintük a két intézkedést már szerdán hatályba léptette volna a kormány, ha ezt nem akadályozta volna meg Klaus Iohannis államfő, aki bejelentetlenül megjelent a kabinet ülésén.

A román hírügynökségek beszámolói szerint Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron, Jászvásáron, Krajován is több száz tüntető vonult utcára, több helyütt a jobboldali ellenzéki pártok helyi képviselőinek részvételével. 

A fővárosi tüntetésen Nicusor Dan, annak a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) az elnöke is részt vett, amely a korábbi hasonló megmozdulásokból - a verespataki bányaprojekt elleni tüntetésekből, a 2014-es elnökválasztás kimenetelét megfordító lázadásból vagy a Ponta-kormány lemondását kiváltó demonstrációkból - szerveződött immár parlamenti képviselettel is rendelkező politikai párttá. A politikus - aki a megmozduláson nem akart újságíróknak nyilatkozni, hogy ne vádolják a spontán megmozdulás kisajátításával - Facebook-bejegyzésben fejtette ki: a kormánypártok kezdeményezését a jogállam elleni támadásnak tekinti, ami a '90-es évekbe taszítja vissza Romániát.

Romániát egyébként számos esetben elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a túlzsúfolt börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. Florin Iordache igazságügyi miniszter szerint pedig Románia negyven büntetés-végrehajtó intézményében összesen 19 ezer férőhely van, ám ezekben több mint 27 ezer elítéltet tartanak fogva. Elmondása szerint külföldön további 11 ezer román állampolgár van börtönben, akiknek joguk van arra és bármikor kérhetik, hogy Romániában töltsék le kiszabott büntetésüket. A tárca számításai szerint 2300-2500 elítélt kerülne szabadlábra a közkegyelmi tervezet hatályba lépése esetén.