"Elrettentés és párbeszéd" – a lettek szerint így kell megfékezni Putyint

Mennyire tartja fenyegetőnek Moszkva politikáját?

A 2014-es ukrajnai események után rendezett NATO-csúcstalálkozókon elfogadott döntések alapján biztos vagyok abban, hogy az észak-atlanti szövetség megfelelő lépéseket tesz a keleti szárny védelmére. Azzal pedig, hogy harcképes egységeket vezényel a térségbe, egyértelműen megüzente Moszkvának: egy esetleges katonai akció súlyos következményekkel járna. Nem hiszem, hogy hagyományos háború veszélye fenyegetné a balti államokat. Viszont a NATO és Lettország is keresi még a megfelelő választ az Oroszország által folytatott hibrid hadviselésre, az információs kampányokra, a számítógépes támadásokra. Fel kell készülni arra is, hogy „kis zöld emberkék” a Krím félszigethez hasonlóan esetleg megpróbálnak zavart kelteni. Nem hiszem, hogy Lettországban, Észtországban vagy Litvániában törne ki a harmadik világháború, de a szürke zónára nagyon oda kell figyelnünk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban vissza akarja állítani az Orosz Birodalmat?

Nemcsak Putyin áll a szándék mögött, hanem az egész orosz társadalom, amely tényleg szeretné, ha legalább részben sikerülne helyreállítani az Orosz Birodalmat vagy a Szovjetuniót. Oroszországban nosztalgiával emlékeznek a régi dicső napokra, és Putyin is a XX. század legnagyobb geopolitikai tragédiájának nevezte a Szovjetunió szétesését. Szerintem pedig éppenséggel a Szovjetunió eltűnése volt a múlt század egyik legjobb eseménye. Úgy vélem, folytatódnak a birodalom helyreállítását célzó törekvések, s ebben komoly szerepet játszanak majd a hibrid háború eszközei. Nem kell pánikba esni, de figyelmeztetnünk kell a világot, hogy ellen kell állni ezeknek a törekvéseknek. Kettős politikára van szükség, amely részben az elrettentésből áll, s ha másképp nem megy, szankciókkal kell megtorolni a nemzetközi jog szabályainak a felrúgását. A másik elem, hogy ha tetszik, ha nem, párbeszédet kell folytatni Moszkvával.

Kelet-Ukrajnában az ottani orosz kisebbség Oroszországhoz csatolná az ország keleti felét. A balti államokban jelentős számú orosz él, ők hogyan ítélik meg Moszkva szándékait?

A közvélemény-kutatások szerint a Baltikumban élő oroszok közül sokan támogatják Putyin külpolitikáját, elfogadják a Krím bekebelezését. Ha viszont azt kérdezik tőlük, szeretnék-e, ha ugyanez történne Lettországban vagy Észtországban, akkor a válasz nagyon határozott nem. Én nem is igazán a baltikumi orosz kisebbségek miatt aggódom, inkább az a veszélyes, hogy az orosz propaganda a németeket, a franciákat, a briteket vagy a letteket próbálja befolyásolni. Ezzel mindenkinek tisztában kellene lennie az EU-ban. Mi már évek óta mondjuk, hogy nemcsak Lettországról vagy Észtországról van szó, hanem az egész földrészről.

Mennyire tartja veszélyesnek azt, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump az oroszokkal barátkozik? Arra is célzott, hogy a NATO nem fogja megvédeni a hadseregükre keveset költő tagállamokat?

Várjunk a beiktatásig. Úgy vélem, annak ellenére folytatódik még a kampány, hogy a választás már megvolt. Nem zajlott le még a leendő elnöki adminisztráció tagjainak a meghallgatása sem, s a nyilvános felszólalások és a magánbeszélgetések során is azt hallom, hogy Trump fontosnak tartja a NATO-t.

Ön volt az első miniszter Lettországban, aki a hivatalba lépése után nyíltan vállalta melegségét. Hogyan fogadták a bejelentést?

A társadalom meglepően jól fogadta, leszámítva néhány idiótát, aki az interneten kezdett gyalázkodni, de ilyen emberek minden országban akadnak. Ennek ellenére úgy vélem, az egész balti térségnek még hosszú utat kell megtennie, hogy valóban nyitott és igazi egyenlőségen alapuló társadalommá váljon. Nem szabad leülni, és arra számítani, hogy ez a folyamat majd külső nyomásra végbemegy valamikor.