A kancellári hivatal utasítására csaknem egy évig végzett elemzés arra a megállapításra jutott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a politikai viszonyok befolyásolására. De azt a feltevést sem lehet cáfolni minden kétséget kizáróan, hogy a Kremlnek vannak ilyen szándékai – jelentette kedden a Süddeutsche Zeitung és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja.

A BND és a BfV szerint Oroszország 2014 óta "konfrontatív irányvonalat" követ a Németországgal folytatott kapcsolatokban, az orosz média, illetve a német nyelvű tartalmat szolgáltató orosz szerkesztőségek – köztük az RT Deutsch és a Sputnik News – viszonyulása pedig kimondottan "ellenséges", ami közvetlenül az orosz elnöki adminisztráció iránymutatásának tulajdonítható.

Nehéz meghúzni azonban a határt a túlzásokat és alaptalan állításokat tartalmazó tudósítások és a szándékos félrevezetés, dezinformáció között – hívták fel a figyelmet a német nemzetbiztonsági szervek elemzői az SZ, az NDR és a WDR munkacsoportjának beszámolója szerint.

A berlini kancellári hivatalban korábban azt tervezték, hogy a jelentést vagy egyes részeit nyilvánosságra hozzák. Erről időközben letettek, és az ügy vizsgálatának folytatására utasították a külföldi hírszerzést végző BND-t és a belső elhárításért felelős BfV-t.

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor élesen bíráló hangvételű orosz sajtótudósítás és kibertámadás után, 2016 elején bízta meg a BND-t és a BfV-t annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, vagyis törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

A médiumok közös tényfeltáró munkacsoportjának egy tavaly februári beszámolója szerint a berlini vezetés érdeklődött egyebek mellett az iránt, hogy miért fordulnak elő "groteszk túlzások" az orosz állami médiumokban, például az, hogy az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlítják a 2015 szilveszterének éjjelén történt szexuális zaklatásokat és rablásokat. "Tudni akarjuk, hogy van-e itt valami koncepció" – mondta egy név nélkül nyilatkozó forrás.

A müncheni lap és az NDR, illetve a WDR oknyomozó csoportja szerint a kancellári hivatalt akkor már hónapok óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy Moszkva támogat-e Németországban szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből – írták.