Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken a ZDF német országos közszolgálati televízió Mit kezdjünk Európával? című összeállításában nyilatkozott.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik, mégsem akar menekülteket befogadni, hangsúlyozta, hogy a két ügyet nem lehet összekapcsolni, Európát pedig nem menekültválság sújtja.

Csak tavaly 1,2 millió ember érkezett Európába, és a legtöbben nem Szíriából jöttek. A magyar hatóságok 104 országból regisztráltak embereket. Ez is mutatja, hogy "interkontinentális szintű tömeges migrációról" van szó, és ennek megfelelően kell eljárni. Magyarországnak a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működését szabályozó előírásokból fakadóan kötelessége megakadályozni mindazok belépését az övezet területére, akiknek nincsen erre jogosultságuk, ezért a szerb határon megtette a szükséges intézkedéseket az illegális migráció felszámolására – tette hozzá a kormányszóvivő.

Ennek pedig semmi köze az uniós strukturális alapokból származó támogatásokhoz Kovács Zoltán szerint. Günther Oettinger német uniós biztos minapi nyilatkozatát felidézve hozzátette, hogy az uniós forrásokból nemcsak a támogatott országok húznak hasznot, hanem a nettó befizetők is, köztük Németország.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország megszegi-e az európai és nemzetközi menekültügyi előírásokat, a kormányszóvivő kijelentette, hogy ilyesmiről egyáltalán nincs szó, és nem létezik arra vonatkozó alapvető emberi jog, hogy mindenki szabadon megválaszthatja, melyik országban kíván védelmet kérni.

A magyar kormány elképzelése emberségesebb

Az Európába érkezők többsége nem is kap menekültstátuszt, így felmerül a kérdés, vajon emberséges eljárás-e százezres tömegeket beengedni, majd visszaküldeni őket, mert nem jogosultak védelemre, és nem jobb-e inkább megpróbálni megállítani őket az uniós külső határon és tisztázni, hogy kinek jár menekültstátus – mondta Kovács Zoltán.

A baloldali politikusok viszont "meghívják az embereket az egész világból", és arra ösztönzik őket, hogy illegális határátlépéssel szegjék meg a nemzetközi jogot. Ezzel szemben a magyar kormány szerint az EU területén kívül kell döntést hozni az Európába igyekvő "százezrek és milliók" ügyében, és tiszteletben kell tartani a schengeni szabályokat – tette hozzá a kormányszóvivő.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Magyarország elsőként állított fel kerítést határán a menekültek feltartóztatására, Kovács Zoltán rámutatott, hogy Spanyolország észak-afrikai területeinek határán régóta kerítések állnak, és a franciaországi Calais-ban is kerítéssel védik a Nagy-Britanniába vezető tenger alatti alagút bejáratát.

Arról is beszélt, hogy a magyar meggyőződés szerint nem migránsok beengedésével kell megoldani a demográfiai gondokat, ugyanakkor Magyarország védelmet kínál a politikai menedékjogra jogosult kérelmezőknek, akik azonban nagyon kevesen vannak.