Akár Macedónia nevének megváltoztatására is hajlandó lenne Zoran Zaev miniszterelnök annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációja folytatódhasson – ez derült ki abból az interjúból, amelyet az új macedón miniszterelnök a szkopjei állami televíziónak (MRT) adott.
Szkopje és Athén között évtizedek óta vita folyik Macedónia nevéről. Az ország 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, ám Görögország már akkor kifogásolta, hogy ezentúl a Macedón Köztársaság nevet kívánja viselni.
Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédja számára, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
A szociáldemokrata Zoran Zaev már kampánya során is közölte, hogy megegyezésre törekszik majd Athénnal, hogy elinduljon, illetve felgyorsuljon az euroatlanti integráció, ám akkor még nem lehetett tudni, milyen lépéseket fontolgat.
Az MRT-ben az egyik lehetséges megoldásként az ország nevének ideiglenes megváltoztatását említette. Azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy az integrációs folyamatok befejezéséig az ország nevét hivatalosan is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vagy valamilyen más, megkülönböztető jelzéssel ellátott névre cseréljék, de lehet, hogy valamilyen más megoldást tudnak találni arra, hogy megegyezzenek Görögországgal.
Zaev azt is bejelentette, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamarosan Macedóniába utazik, ami "megnyithatja a kaput az ország NATO-csatlakozása előtt", és Macedónia lehetne a NATO 30. tagja.
Macedónia 2005 óta uniós tagjelölt, a NATO pedig 2008-ban hívta volna meg tagjai közé az országot, ám ezt Görögország megakadályozta.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
Az OTP jól teljesít, de ez nem Magyarországnak köszönhető.
