Bemutatjuk Trump liberálisokat ostorozó főbírójelöltjét

Újabb választási ígéretét váltotta be Donald Trump amerikai elnök, amikor a 49 éves Neil Gorsuchot jelölte a legfelső bíróság tagjává. A denveri fellebbviteli bíróság tagja ugyanis az egy éve elhunyt Antonin Scalia helyére, annak fiatalabb másaként kerülhet: ő is az alkotmány eredeti szövegéhez ragaszkodik, konzervatív nézeteket vall, képes ideológiai motorként szolgálni, s írásban és szóban is világosan, színesen fogalmaz. A bírálói szerint is kétségbevonhatatlan felkészültsége ellenére harc várható a szenátusban a kinevezéséről. A kisebbségben lévő demokraták obstrukciójukkal meg akarják bosszulni, hogy a republikánusok tárgyalni sem voltak hajlandók Barack Obama főbírójelöltjéről.

Neil McGill Gorsuch a Colorado állambeli Denverben született, az apja és az anyja is ügyvéd volt. A húgával és az öccsével igazi „vadnyugati” vidéki életet éltek, sátoroztak, túráztak, horgásztak. Gorsuch 13 éves volt, amikor Washingtonba költözött az apjától éppen válófélben lévő anyjával, akit Ronald Reagan a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vezetőjévé nevezett ki, és ő lett az első nő ezen a poszton. A karrier csúfos véget ért: 22 hónappal később Anne Gorsuch Burfordnak távoznia kellett, mert a Fehér Ház utasítására nem adta ki a kongresszusnak a veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó Superfund adatait.

AFP / Samuel Loeb

A New York-i Columbia Egyetemen szerezte első diplomáját, az intézményt uraló liberális nézetek kritikusaként lépett fel, és részt vett a konzervatív The Federalist Paper nevű diáklap alapításában. A konzervatív eszmék képviselőjeként jeleskedett a Harvard jogi karán is, ahol évfolyamtársa volt a nála hat évvel idősebb Barack Obama, de az útjaik nem keresztezték egymást. Marshall-ösztöndíjjal filozófiai doktorátust szerzett az Oxfordi Egyetemen, és ott ismerte meg brit feleségét, akitől két lánya született.

Oxfordban az eutanázia és az orvosi öngyilkosságba segítés kérdésével foglalkozott, és erről írta 2006-ban az első könyvét is. Ebben azt fogalmazta meg, hogy minden emberi élet értékes, és ha azt magánszemélyek szándékosan elveszik, az minden esetben helytelen, azaz az eutanázia nem engedélyezhető. Mivel az abortuszról alkotott nézetei nem ismertek, a megfogalmazásból többen azt olvassák ki, hogy a legfelső bíróság tagjaként hajlandó lenne az 1973-ban a Roe kontra Wade ügyben hozott precedens megfordítása, azaz a művi terhességmegszakítás szigorítása mellett szavazni. Azt viszont bírói munkásságából tudni, hogy az emberi élet intézményes elvételét, azaz a halálbüntetést támogatja. Egy 2005-ös cikkében a liberálisokat ostorozta, mondván: a társadalmi programjuk megvalósítása érdekében bírákra és jogászokra támaszkodnak, ahelyett hogy választásokon próbálnák elérni a céljaikat.

A tárgyalóteremben és a publikációiban is kiválóan érvelő Gorsuchot a szenátus közfelkiáltással szavazta meg 2006-ban a denveri fellebbviteli bíróság tagjává. A hivatali esküt a mentorának tartott Anthony Kennedy előtt tette le, és a testület történetében ő lehet az első, aki együtt ítélkezhet egy olyan főbíróval, akinek a pályája kezdetén a gyakornoka volt.

AFP / Brendan Smialowski

Oxfordi tanulmányai alatt kimeríthetetlennek tűnő Churchill-idézet-gyűjteményre tett szert, szabadidejében szívesen horgászik és vadászik, szenvedélyesen sízik. Coloradóban egy farmon él. Megválasztásával az egyetlen protestáns lesz a jelenleg öt katolikus és három zsidó alkotta legfelső bíróságban. Azt, hogy a vallást komolyan veszi, azzal bizonyította, hogy a denveri fellebbviteli bíróságon 2013-ban kialakult többséget támogató véleményt írt arról a döntésről, amellyel a Hobby Lobby áruházláncnak igazat adva megengedték, hogy az Obama-féle általános egészségbiztosítás keretében a magántulajdonban lévő cégek lelkiismereti okokból megtagadhassák, hogy a női alkalmazottaik fogamzásgátlását finanszírozzák. A legfelső bíróság egy évre rá, az ideológiai törésvonal mentén, 5:4 arányban jóváhagyta a döntést.