A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta: kétségtelen, hogy az iszlámban nem zajlott le olyan mértékű reform, mint a kereszténységben, és azon belül a lehető legkülönbözőbb interpretációk élnek egymás mellett. Az iszlám szélsőséges értelmezése is egyfajta értelmezése a vallásnak, ugyanakkor az egyáltalán nem általános a muszlimok körében: az iszlám világ vallástudósainak a döntő többsége "teljes mértékben elutasította" az Iszlám Állam interpretációját - mondta.

A szakértő szerint a probléma gyökere nem az iszlám - ezért nem is azzal kell harcolni -, hanem az iszlamizmus radikális szárnya, a dzsihádizmus és annak iszlám-interpretációja. Felhívta a figyelmet arra, hogy emellett viszont nagyon komoly szellemi mozgalom van az iszlám megújítására, megreformálására. Példaként említette azt a kulcskérdést, amelyről vita folyik, hogy a saría (iszlám törvénykezés) istentől származik-e vagy emberek hozták létre, mert az utóbbi esetén az megváltoztatható és a mai viszonyokhoz igazítható. Ilyen szempontból problémát jelent, hogy az iszlámban nincs egy központi autoritás - mint a katolikusoknál a Vatikán, a pápa -, amelyik állást foglalna hasonló kérdésekben - tette hozzá.