A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg. Az első igazi, négynapos tárgyalási forduló a mostani.

"Jól indultak a tárgyalások az előző hónapban, most azonban rátérünk a lényegi kérdésekre" – mondta hétfői érkezésekor David Davis brit Brexit-ügyi miniszter. "Számunkra rendkívül fontos, hogy előrelépést tudjunk elérni. Itt az ideje munkához látni, és sikerre vinni a tárgyalásokat" – tette hozzá.

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója azt mondta, "meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az álláspontokat az előrehaladás érdekében".

A mostani fordulónak az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek és az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában, de sajtóhírek szerint szó lesz egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának jövőbeli joghatóságáról és az Euratom-szerződésről is.

Az ugyancsak Brüsszelben tartózkodó Boris Johnson brit külügyminiszter közölte, reméli, hogy az EU el fogja fogadni az állampolgári jogokra vonatkozó "rendkívül tisztességes és komoly" javaslatot, amelyet London előterjesztett.

A Brexit után bennmaradó huszonhetek vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a kereskedelemről.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az EU tagja maradjon-e, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.