Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.

A védelem a férfi egészségi állapotára hivatkozva a végrehajtás elhalasztását kérte, ezt azonban a bíróság elutasította. Az orvosszakértő szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben. Gröning ügyvédje fellebbez a határozat ellen, szerinte az orvos testileg nem vizsgálta meg védencét.

Oskar Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel. 

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, azt azonban később leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt.