Kancellárjelölti vita vasárnap Németországban – magyar részvétellel

Németországban csak a tisztség elnyerésére esélyes két néppárt, a jobbközép CDU/CSU és a szociáldemokrata (SPD) állít kancellárjelöltet, így a vasárnap esti vitában a CDU/CSU részéről a negyedik ciklusára készülő kormányfő, Angela Merkel, az SPD részéről pedig Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt, az Európai Parlament korábbi elnöke vesz részt.

Az esti főműsoridőben sugárzott, a bevezetővel együtt 95 perces műsor nézettsége mindig kiemelkedő, rendre csak a férfi labdarúgó válogatott mérkőzései vonzanak ennél több nézőt. A legutóbbi felmérések alapján a CDU/CSU a szavazatok 37-40 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. Az SPD mintegy 15 százalékponttal lemaradva, 22-23 százalék körül áll. Az SPD szerint azonban még nem "lefutott" a választás, a párt a bizonytalan szavazók megszólításával felzárkózhat az utolsó három héten.

Reményeik szerint ennek a felzárkózásnak az első lépése lesz a kancellárjelölti vita, amelyre sajtóértesülések szerint Martin Schulz hetek óta készül Gerhard Schröder egykori szóvivőjének, a félig magyar származású Béla Anda kommunikációs tanácsadónak - a legnagyobb példányszámú német lap, a Bild korábbi főszerkesztő-helyettesének - vezetésével.

Martin Schulz dolgát nagyban nehezíti, hogy pártja Merkel kancellárságának 12 évéből nyolcat kormányon töltött, így az utóbbi négyet is, a CDU/CSU kisebbik koalíciós partnereként, ezért nemigen támadhatja a Merkel-kormány politikáját.

Az SPD-s jelölt ezért arra készül, hogy a választókat foglalkoztató ügyek közül három olyat helyez a középpontba, amelyben pártjának törekvései nagyban eltérnek a CDU/CSU irányvonalától. Ilyen téma a nyugdíjrendszer, amely az SPD szerint átalakításra szorul, a CDU/CSU szerint viszont 2030-ig nincs reformkényszer. A másik téma a szövetségi állami berendezkedés miatt széttagolt, és nemzetközi összevetésben egyre kevésbé jól teljesítő oktatási rendszer, amelyet az SPD a Merkel-vezette pártszövetség elképzeléseihez képest jóval nagyobb beruházásokkal és mélyrehatóbb szabályozási átalakítással korszerűsítene.

A harmadik ügy a védelempolitika, amelyben az SPD a CDU/CSU-val ellentétben elutasítja a kiadások növelését a NATO-tagországok által elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre. Merkel ebben az ügyben nehéz helyzetbe kerülhet, mert a németek jellemzően ellenzik a fegyverkezést, és azért is, mert kormányfői tisztségéből adódóan kevésbé bírálhatja Washingtont.