szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint 40 ezer rohingyát készül kitelepíteni az indiai kormány, amely a legfelsőbb bíróság elé hétfőn beterjesztett írásbeli nyilatkozatában azt állítja, hogy a muszlim kisebbség tagjai rendkívül komoly veszélyt jelentenek az ország biztonságára.

A legfelsőbb bíróság azután tartott meghallgatást, hogy Prashánt Busán ügyvéd fellebbezést nyújtott be az ellen a kormányhatározat ellen, amely a 2012-es nyugat-mianmari arakáni erőszakhullámot követően Indiába menekült rohingya kisebbség több mint 40 ezer tagjának kitoloncolását rendeli el.

A kormány hétfőn beterjesztett nyilatkozatában hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az országban élő rohingyák egy része kapcsolatban áll a pakisztáni titkosszolgálattal (ISI) és az Iszlám Állammal. Az ISI-t az indiai vezetés korábban többször is azzal vádolta, hogy az értelmi szerzője volt számos korábbi fegyveres lázadásnak India-szerte. A muszlim kisebbség tagjai tagadják, hogy közük lenne bármilyen terrorszervezethez.

Busán szerint a kormány hiába tett említést a nemzetbiztonsági fenyegetésekről, semmilyen bizonyítékkal sem szolgált velük kapcsolatosan. Csak azért, mert bizonyos források azt sugalmazzák, hogy a muszlim kisebbség tagjait a különböző terrorszervezetek megpróbálják behálózni, még nem tagadhatjuk meg a rohingya közösségtől a nemzetközi egyezményekben biztosított jogaikat – tette hozzá az ügyvéd.

A kormány jelezte, hogy benyújtja a bizonyítékokat és forrásait a bíróságnak, amely október elején tartja a következő meghallgatást az ügyben. Eközben az indiai rendőrség közölte, hogy őrizetbe vették az al-Kaida egyik feltételezett tagját, aki a gyanú szerint Indiában élő rohingyákat próbált toborozni, hogy harcoljanak a mianmari hatóságok ellen.

Szintén hétfőn a Hifazat-e-Iszlám nevű iszlamista csoport tüntetést szervezett a rohingyák mellett Mianmar bangladesi nagykövetségéhez. A bangladesi rendőrség később feloszlatta a tüntetést, amely a megnövekedett feszültségek ellenére erőszak nélkül zajlott.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint 412 ezer rohingya menekült el Mianmarból Bangladesbe a jelenlegi arakáni erőszakhullám augusztus 25-i kezdete óta.

A rohingya menekülthullám az után indult meg, hogy a mianmari hadsereg tisztogatási műveletbe kezdett, amiért rohingya muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat hajtottak végre mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban.

Ott több mint egymillió rohingya él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak.

Az UNHCR korábbi jelentése szerint a rohingyák szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!