Több mint 1000, Németország egykori kelet-afrikai gyarmatáról Berlinbe került koponya eredetét vizsgálják egy nagyszabású nemzetközi projektben, hogy indokolt esetben visszaadhassák azokat az eredeti tulajdonosoknak.

Német kutatók körülbelül 6000 ember koponyát hordtak össze a Berlini Néprajzi Múzeumban a 19. és a 20. század fordulóján, ezek később a Charité berlini egyetemi klinika antropológiai gyűjteményeibe kerültek, a kórháztól hat éve vette át a gyűjteményt a Porosz Kulturális Javak Alapítványa, amely lényegében a berlini állami múzeumokat és más kulturális intézményeket tömöríti.

Mára 5000 emberi koponya maradt fenn, ezekből csaknem 1100 lehet azoknak a száma, amelyeket Felix von Luschan (1854-1924) orvos és antropológus az egykori Német Kelet-Afrikából, a mai Ruanda, Burundi és Tanzánia területéről gyűjtött össze az első világháború előtt. Az emberi maradványokon Németországban végzett vizsgálatok akkoriban azt a célt szolgálták, hogy alátámasszák a fehér faj felsőbbrendűségét.

A csütörtökön elindított kétéves projektben német tudósok az afrikai országok kutatóival közösen, aprólékos munkával megpróbálják tisztázni minden egyes feltételezett kelet-afrikai koponya eredetét, és visszaadják azokat az érintett országoknak, ha kérik. A csontok azonosítása és visszaadása a leszármazottaknak gesztusértékű lehet.

Az azonosítási programot bejelentő csütörtöki sajtóeseményen Ruanda németországi nagykövete, Igor Cesar elmondta, hogy országa csak a közelmúltban, 2016-ban szerzett tudomást ezeknek az emberi maradványoknak a létezéséről. Korainak mondta, hogy visszaköveteljék a koponyákat, szerinte előbb tisztázni kell az eredetüket, és "aztán majd meglátják". Megjegyezte, hogy a német gyarmati időkben hazájában még nem léteztek temetők, a holtakat a házak közelében földelték el.

A jelenleg a Berlini Őstörténeti Múzeumban őrzött koponyák közül a feltételezések szerint 986 származhat Ruandából, 41 Tanzániából, 4 Burundiból, 54-ről pedig csak az állapítható meg, hogy kelet-afrikai eredetű.

A koponyák nagyon rossz állapotban kerültek az alapítványhoz 2011-ben, fáradságos munkával kellett megtisztítani és konzerválni azokat. Ugyanilyen aprólékos munka lesz a származás tisztázása, mivel a gyűjtemény eredeti dokumentációja a legtöbb esetben már nincs meg.

Németországnak az I. világháborút lezáró békeszerződés alapján kellett lemondania egykori afrikai és csendes-óceáni gyarmatairól.