Mesékkel is harcolnak az álhírek ellen "a liberálisok igájában nyögő svédek"

Svédországban betiltották a karácsonyi díszkivilágítást! A vonatokon már nem szabad szalonnát enni! Stockholm háborús övezetté vált a sok menekült befogadása miatt! Svédországban nem lehet többé „Uramnak” szólítani az Istent! – ilyen és ehhez hasonló hírek jelentek meg az utóbbi hónapokban az orosz állami hírcsatornákon, illetve az amerikai alt-right mozgalomhoz köthető médiumokban, s a közösségi oldalakon tevékenykedő trolloknak köszönhetően, „a liberálisok igájában nyögő svédekről” szóló híradások rövid idő alatt olvasók és nézők millióihoz jutottak el.

A skandináv ország élhetetlenné válásáról közölt hírekkel az a legnagyobb baj, hogy többségüknek nem sok köze van a valósághoz. A díszkivilágítás betiltásáról szóló hír például azon beszámoló alapján kelt szárnyra, hogy az országos útfelügyelet megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy a hatóság tulajdonában lévő lámpaoszlopokra karácsonyi égőket függesszenek. Bár az indoklásban nem esett szó sem vallásról, sem menekültekről, csak arról, hogy a hivatalnak elege lett abból, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag lopják az áramot, az egyre nagyobbá váló égősorokat pedig nem bírják el az oszlopok, az amerikai Infowars és a Breitbart hírportál úgy értékelte, a döntés háttere az, hogy Svédország kapitulált a migránsok előtt. A szalonnaevés betiltásából annyi igaz, hogy egy vonat utasa előbb sértő megjegyzéseket tett a vele szemben ülő, fejkendős muszlim nőkre, majd tüntetően elkezdte rágcsálni a nők arca elé lógatott szalonnát. A nők más helyre ültek át, a férfi azonban követte őket, és nem hagyott fel a zaklatással, s végül emiatt pénzbüntetésre ítélték. Az „Uram” szót sem tiltották ki a svéd egyházból, annyi történt csupán, hogy az új bibliafordításokban egy helyen az ő szó hímnemű alakját jelentő svéd kifejezés helyett az isten szót írták be, egy kézikönyvben pedig hímneműről nőneműre változtatták a „Szentlélek” kifejezést.

Miközben a menekülteket egytől egyig pusztító barbároknak bemutató internetes oldalakon egyebek mellett olyan képekkel illusztrálják a néhány stockholmi külvárosban valóban kitört zavargásokat, amelyeken egy Szófiában felgyújtott autó, valamint egy otthoni balesetben súlyosan megsérült nyugdíjas asszony arca látható, a Svédország és a NATO közeledését bizalmatlanul figyelő Oroszország sem ül ölbe tett kézzel. „Teljes mértékben elfogadható, ha egy külügyminiszter aggodalmát fejezi ki egyes fejlemények miatt. Mi viszont azt tapasztaljuk, hogy Oroszország törvénytelen eszközökkel igyekszik befolyásolni a svédországi döntéshozatali folyamatokat. Moszkva egyre inkább visszatér a szovjet KGB által használt akciókhoz, amelyek célja az volt, hogy lejárassa a kormányzati politikát a célországban. A moszkvai kormány trollok hadseregével szállja meg a svéd nyelvű közösségi oldalakat, megindította a Sputniknews svéd szolgáltatását, és ontja a hamis dokumentumokat” – mondta újságíróknak Martin Kragh, a stockholmi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének Oroszország-szakértője. Több példát is említett: egy olyan hamis levelet, amelyben Peter Hultqvist védelmi miniszter állítólag egy hadiipari cég vezetőjének az Ukrajnának szállítandó fegyverekről ír. Vagy egy olyan üzenetet, amelyben egy szélsőséges muszlim aktivista Margot Wallström külügyminisztert akarja rávenni, hogy Svédország szállítson fegyvereket az Iszlám Államnak. „Bár a levelekben annyi tárgyi tévedés van, hogy egyértelműen csak hamisítványokról lehet szó, az állítólagos dokumentumok mégis újra előkerülnek a közösségi médiumokban” – magyarázta a szakértő.

Álhír a svéd médiában. Hazugságipar

Twitter / Peter Sweden

„Az orosz információs háború célja, hogy Európát káoszba süllyedt, menthetetlen helynek mutassa be, s annyira növelje az EU-n belüli feszültséget, hogy a nyomás alatt szétessen az unió és a NATO. Ez után Moszkva helyreállítaná befolyását a korábban ellenőrzése alatt tartott térségekben” – mondta Tinnie Hjersing Knudsen dán újságíró. Ő akkor vált ismertté, amikor megszólaltatta azokat a muszlim fiatalokat, akiket Stockholm egyik külvárosában arra akartak rávenni az egyik orosz tévécsatorna emberei, hogy néhány száz koronáért mímeljenek zavargást a kamerák előtt.

Az „illiberális internacionálé” jelentette veszélyt a jövő évi parlamenti választásra készülő Stockholmban is látják, s a kormány több fronton harcot indított azért, hogy a polgárok könnyebben kiszűrhessék az álhíreket. A svéd iskolákban már az alsó osztályokban elkezdik megtanítani a gyerekeknek, miként dönthetik el, hogy megbízhatóak-e a hozzájuk eljuttatott információk, s az egyik legnépszerűbb gyermekképregény is többször visszatért az álhírekre. A csodaméztől erőssé vált Bamse medvéről szóló mesék egyik részében például az egyik szereplő azt mondja: olvasta az interneten, hogy a csodaméz már nem hatásos. „Ellenőrizted a forrást?” – kérdezi a mese másik szereplője. 

A felnőttekkel egyebek mellett a vezető svéd médiumok által közösen létrehozott álhírkiszűrő digitális platform foglalkozik. Az internetes oldal feladata az, hogy a választások előtti hónapokban ellenőrizze a pártok, a politikusok és a médiumok megnyilvánulásait, s ha álhírekre bukkannak a portál munkatársai, tényekkel mutassák meg, miért nem igazak a vizsgált állítások. 

A rendkívüli ügyek hivatala (MSB) – a választási bizottsággal és a titkosszolgálatokkal együttműködve – megvizsgálja, milyen gyenge pontjai vannak a svéd politikai és választási rendszernek, s felkészül az esetleges külföldi beavatkozási kísérletek visszaverésére. „Nem akarunk tűzzel tüzet oltani, egy állami ügynökség feladata az, hogy pontosan tájékoztasson. Ha belemennének az adok-kapokba, az olyan lenne, mintha egy disznóval birkóznánk az iszapban. Mindketten sárosak lennénk, viszont a disznó jól, mi pedig rosszul éreznénk magunkat. Ez a módszer az ellenfél érdekeit szolgálná, a vagdalkozás helyett megpróbálunk tiszták maradni, s a demokráciára és a szólásszabadságra összpontosítunk. A pontos tájékoztatás a védekezés legjobb formája” – mondta Mikael Tofvesson, az MSB nemzetközi elemzésekkel foglalkozó részlegének vezetője.

A cikk a HVG 2017/49. számában jelent meg.