Elutasította szombaton az orosz legfelsőbb bíróság fellebbviteli hivatala Alekszej Navalnij panaszát, amelyben az ellenzéki politikus kérte, hogy a testület minősítse törvénytelennek a Központi Választási Bizottságnak (CIK) azt a döntését, amely szerint nem indulhat a március 18-i oroszországi elnökválasztáson - tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget Navalnij ügyvédje, Ivan Zsdanov.
A legfelsőbb bíróság fellebbviteli hivatala elutasította a panaszunkat. Így a döntés hatályba lépett, de panaszt fogunk ellene benyújtani az Emberi Jogok Európai Bíróságán - mondta Zsdanov.
A legfelsőbb bíróság december 30-án hagyta helyben a CIK döntését, amelynek értelmében Navalnij nem indulhat az elnökválasztáson. A választási bizottság arra hivatkozva utasította el a 41 éves politikus bejegyzési eljárásának megkezdését, hogy gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát.
Az EJEB tavaly október közepén kihirdetett ítélete szerint ugyanis 2014-ben Oroszországban önkényesen ítélték el Navalnijt és testvérét, Oleget. Az ellenük csalás és pénzmosás miatt indított eljárás túlzó, tisztességtelen és észszerűtlen volt, a hatóságok kifejezetten a vádlottak kárára alkalmazták a büntetőjogot - mondta ki akkor az EJEB.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök leghangosabb bírálójának számító ellenzéki ügyvéd három és fél évi felfüggesztett börtönbüntetést kapott, fivérét pedig ugyanilyen időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amiért a vádak szerint megkárosították az Yves Rocher francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatát. A szóban forgó orosz cég pénzügyi igazgatója viszont azt közölte, hogy semmilyen kárt nem szenvedtek az elítéltek miatt.
A strasbourgi székhelyű bíróság ítéletében megállapította, hogy az orosz hatóságok több ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért fejenként 10 ezer euró kártérítést és összesen mintegy 63 ezer euró perköltséget ítélt meg a panaszosoknak.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint?
