Lengyelország és Izrael 2016-ban közös nyilatkozatban tiltakoztak a történelem-hamisítás, ezen belül a "lengyel haláltáborok" kifejezés használata ellen - válaszolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vasárnapra virradóra arra, hogy Jeruzsálem (az MTI tévedésből Tel Avivot írt - a szerk.) az adott témában készülő lengyel jogszabály módosítását kérte.

A diplomáciai csörtét kiváltó, még a szenátusi vita előtt álló törvény büntethetővé tenné, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget, többek között azzal, hogy a "lengyel haláltáborok" kifejezést használják.

A lengyel kormányfő által említett nyilatkozatban a két ország tiltakozott a zsidó és a lengyel nemzet történelmének "mindenféle olyan hamisítása ellen, amely tagadná, illetve kicsinyítené a zsidóknak a holokauszt idején viselt áldozatát, vagy olyan hibás fogalmakat használna, mint amilyen a 'lengyel haláltáborok'" - olvasható Morawiecki Twitter közösségi honlapján.

"A zsidóknak, a lengyeleknek és mindazoknak, akik áldozatok lettek, azok emlékezetét kell őrizniük, akiket a német nácik meggyilkoltak" - olvasható a lengyel kormányfő egy másik bejegyzésében, amely leszögezi: "Auschwitz-Birkenau nem egy lengyel elnevezés, az Arbeit Macht Frei nem egy lengyel mondat".

Az izraeli tiltakozásra a lengyel külügyminisztérium szombat éjjel közleményben reagált. A jogszabály pontosan meghatározza a büntethető eseteket, így nem korlátozza a kutatást, a történészviták és a művészi tevékenység szabadságát - írták. Jeruzsálem többek között ezt emelte a lengyel törvénytervezet elleni kifogásul.

Stanislaw Karczewski lengyel szenátusi elnök is annak a reményének adott hangot Twitter-üzenetében, hogy a jogszabályra vonatkozó "minden kétséget eloszlatnak".

A lengyel államfői hivatal vasárnap közölte: Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára hétfő délután egyeztet a témáról Izrael varsói nagykövetével. Szczerski korábban kilátásba helyezte: Andrzej Duda elnök akkor fogalmaz meg végső véleményét a jogszabályról, ha azt a szenátus is megvitatta, és "alaposan elemzi" a végleges formájában jóváhagyására bocsátott változatot.

A 2016 óta készülő jogszabállyal Varsó mindenekelőtt a nyugati sajtóban alkalmazott szófordulatok használatát akarja korlátozni. Varsó több éve próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a "lengyel haláltáborok" típusú kifejezések sértőek és ellentmondanak az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország területén, eredetileg lengyel foglyok számára.

Izrael szombaton a törvény módosítását kérte Lengyelországtól. "Ez a törvény alaptalan, és erőteljesen ellenzem. A történelmet nem lehet megváltoztatni, és a holokausztot nem lehet letagadni" - hangoztatta az izraeli kormányfő.

Benjámin Netanjahu közölte, utasította Izrael varsói nagykövetét, hogy keresse fel Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, és tudassa vele, hogy az izraeli kormány ellenzi a törvény elfogadását, amely például három év börtönbüntetést helyez kilátásba bárkinek, aki a "lengyel haláltábor" kifejezést használja.

Az izraeli Jad Vasem holokauszt-emlékközpont szintén közleményben tette világossá, hogy nem ért egyet a törvénnyel. Világossá teszik, hogy a "lengyel haláltábor" kifejezés valóban nem fedi a valóságot, de az is súlyos torzítás, ha tudósokat vagy bárkit abban korlátoznak, hogy a lengyel földön elkövetett bűnökben a lengyelek közvetlen vagy közvetett felelősségét felvessék.

A náci Németország a Szovjetunióval egyetértésben 1939 őszén megtámadta Lengyelországot, és a felosztott Lengyelország német ellenőrzés alatt álló területén a negyvenes évek első felében haláltáborok tucatjait hozta létre, ahol a háború végéig az európai zsidóság jelentős részét brutális kegyetlenséggel meggyilkolták.