Ideiglenesen lezárták a Korinthoszi-csatornát hétfőn egy heves esőzéseket követő földcsuszamlás miatt.
Az Égei-tenger és a Jón-tenger között húzódó majdnem 6400 méter hosszú mesterséges vízi utat főleg kereskedelmi hajók és magánjachtok használják. Évente mintegy 11 ezer vízi jármű kel át rajta, hogy megtakaríthasson 700 kilométer utat, amelyet egyébként a Peloponnészoszi-félsziget megkerülésével kellene megtennie annak, aki Dél-Olaszország felől kel útra a Földközi-tenger keleti medencéjébe.
A Korinthoszi-csatorna 21,5 méteres szélessége azonban nem teszi lehetővé nagy óceánjáró hajók közlekedését. A helyi Korinthosz TV televízió felvételei szerint hatalmas szikladarabokat mutattak, amelyek a mesterséges vízi út meredek falairól zuhantak a tengerbe elzárva az átjárást.
A görög parti őrség egyik névtelenséget kérő tisztségviselője elmondta: a Korinthoszi-csatorna üzemeltetőjének 15 napra lesz szüksége, hogy ismét járhatóvá tegye a hajózási útvonalat.
A Korinthoszi-földszorost átvágó csatorna építését 1882-ben kezdték meg Türr István kezdeményezésére és Gerster Béla tervei alapján. A vízi utat 1893-ban adták át.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.
A fesztivál így is elkezdődik.
