„A miniszterelnök egyhangú támogatást kapott arra, hogy lépéseket tegyen a Kelet-Guta térségében élők szenvedéseinek az enyhítésére, illetve arra, hogy eltántorítsa az Asszad-rezsimet a vegyi fegyverek újabb bevetésétől” – mondta a brit kormány több órás válságtanácskozása után Mark Sedwill, May nemzetbiztonsági tanácsadója. Míg a kormány megadta a felhatalmazást, az ellenzék azt követeli, hogy a légicsapások megindítása előtt a miniszterelnök konzultáljon a parlamenttel is.

A kormányülést követően May telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, hogy megbeszéljék a hetven halálos áldozatot követelő vegyifegyver-támadásra adandó nemzetközi válasz részleteit. Miközben a Fehér Ház bejelentette, a washingtoni kormányzat csütörtök esti tanácskozásán nem született végleges döntés a Trump elnök által már hétfő óta ígérgetett légicsapásról, a brit hadsereg megerősítette a légierő ciprusi támaszpontjának védelmét, a hadihajók pedig Ciprustól dél-keletre vezényelték, hogy felkészüljenek egy esetleges orosz ellencsapás elhárítására. Moszkva – Basar Asszad szövetségese – ugyanis többször is megerősítette, fenntartja magának a jogot arra, hogy lelője a Szíria felé tartó rakétákat, illetve célba vegye azok indítóállásait.

Vaszilij Nyebezina orosz ENSZ-nagykövet szerint nagyon súlyos válság alakult ki, s veszélybe került a nemzetközi béke is. „Nem zárhatunk ki semmit, mivel orosz katonák is vannak Szíriában, nagy a válság kiéleződésének a kockázata” – mondta az orosz diplomata. Oroszország szerint a kelet-gutai ellenzéki enklávéban végrehajtott vegyifegyver-támadás valószínűleg provokáció volt, a lázadók Moszkva szerint ezzel az akcióval próbálnak maguknak nemzetközi támogatást kicsikarni.