A sofőr, Alek Minassian a Yonge Street egyik keresztutcájánál hajtott fel a járdára, ahol egy kilométeren át haladt, letarolva az elé kerülő embereket helyi idő szerint hétfőn kora délután. Elmenekült a helyszínről, járművét, egy fehér kisteherautót, jó néhány sarokkal odébb állította le.

Ott találkozott össze Ken Lammel, aki a civilek számára már-már megdöbbentően higgadtan reagált a helyzetre. Először Minassian felé indult, kezében a fegyverével, de visszafordult, és kikapcsolta a járőrautója szirénáját. Aztán a kocsi takarásából, miközben a gázoló egy fegyvernek látszó tárggyal felé hadonászott, többször – egészen pontosan 14 alkalommal – is felszólította, hogy feküdjön a földre.

Ez a párbeszéd zajlott le köztük:
– Feküjdön le!
– Végezzen velem!
– Feküdjön le!
– Fegyver van a zsebemben!
– Nem érdekel, feküdjön le, különben lelövöm!
– Lőjön fejbe!

Amikor Lam felismerte, hogy Minassian kezében nem lőfegyver van, kilépett az autója fedezékéből, eltette a saját pisztolyát, előrántotta a tonfáját, és azzal a kezében lépkedett a gázoló felé. Minassian erre eldobta az addig a kezében tartott tárgyat, és megadta magát.

A New York Times által megszólaltatott rendőrségi szakértők szerint az, ahogy Ken Lam kezelte a helyzetet, tanítani való. Tökéletesen alkalmazta ugyanis azokat a technikákat, amelyeket azért tanítanak a kanadai rendőröknek, hogy az efféle éles szituációkban csökkenteni tudják a feszültséget.